kulcsár edina
Szomorú hír érkezett a tavaly októberben balesetet szenvedett Baranyi Lászlóról. A Família Kft. legendás nagypapája karácsony előtt ismét megsérült, kétszer esett el, közben az influenzával is megküzdött, hetekig tartott a felépülése.
Tavaly októberben épp egy forgatásra igyekezett Baranyi Laci bácsi, amikor megbotlott és elesett. A 95 éves színésznek betört a feje, a bal vállán és karján zúzódásokat szenvedett. Szerencsére nem lett súlyos következménye a balesetnek, de járása bizonytalanná vált, aminek meg is lett a következménye.
Azóta újabb két alkalommal estem el. Először a műanyag szék tört el alattam, szerencsére csak egy kicsit a fejemet ütöttem meg, majd karácsony előtt néhány nappal véletlenül a szék mellé ültem. Itt sem történt súlyosabb sérülés, de már nem tudtam mást tenni, csak nevettem saját magamon
– kezdte Laci bácsi. „85 kiló vagyok, Klára asszony nem bír felemelni, nekem pedig egyáltalán nincs erőm. Négykézláb voltam a földön, egyszerűen nem volt mibe kapaszkodom, hogy felálljak. Mivel van egy pánikgombunk az önkormányzathoz bekötve, ott kértünk segítséget. Két talpraesett hölgy érkezett ki hozzánk, ők állítottak talpra” – mesélte a színművész.
Mindez nem volt elég baj az idős házaspárnak, hiszen Laci bácsi első balesete után egy héttel felesége is megsérült, a szegycsontját törte.
„Klára asszony nagyon erős, hamar felépült, de hat hete a vírusos influenzát is elkaptuk. A feleségem hamar kifeküdte, én viszont nagyon megszenvedtem. Antibiotikumot kellett szednem, lázas és gyenge voltam, de a gyógyszerek végül segítettek. Jelenleg étrend-kiegészítőkkel és vitaminokkal próbálom egy kicsit felerősíteni magam. Közben tornázom, gyűjtöm az erőt nyárra. Időnként elmegyünk sétálni, ügyintézünk. A karomban nincs erő, hiába próbáltam elkövetni mindent, súlyzóztam is, de az ízületeim annyira fájtak, volt, hogy nem tudtam tőle aludni” – panaszolta a népszerű színész, aki azt is elárulta, a hétköznapokban már van segítségük.
„Szerdán és pénteken egy nyugdíjas ápolónő jár hozzánk, ő szokott a fürdésben segíteni nekünk. Első alkalommal fölvettem a fürdőnadrágomat, mikor meglátta, mosolyogva mondta, hogy nem strandra megyünk, vetkőzzek teljesen le. A múlt században, 1948-ban voltam sorozáson, akkor álltam így utoljára idegenek előtt. Nagyon aranyos, kedves hölgy, így megegyeztünk, nem szégyenlősködöm” – mesélte mosolyogva lapunknak.