Szandi: Lehet, hogy adrenalinfüggő vagyok!

Új szenvedélyéről mesélt a Ripost7-nek Szandi. A sokoldalú előadóművész nemcsak az énekhangjával varázsolta el a közönségét, megmutatta tehetségét légtornászként is.

Új szenvedélyéről is mesélt a Ripost7-nek Pintácsi Alexandra, akit az egész ország Szandiként ismer. A sokoldalú előadóművész nemcsak az énekhangjával varázsolja el a közönségét. Szandi sokszor megmutatta tehetségét légtornászként és népszerű televíziós produkciókban is láthattuk már.

Úgy tudjuk, egy különleges produkcióra készülsz márciusban, ismét a levegőben láthatunk. Mesélnél erről?

„Március 19-20-án rendezik meg az I. Budapest Légtorna Fesztivál a Fővárosi Nagycirkuszban, és engem az a megtiszteltetés ért, hogy a Gálaműsorban szerepelhetek egy profi artista, Szlavkovszki Zsolt oldalán. Először énekelni fogok, majd Zsoltival emelkedek a magasba. Nagyon megható és szép lesz, élvezem a próbafolyamatokat és alig várom, hogy a közönség is láthassa a munkánk gyümölcsét.”

Honnan ez a szenvedély a légtorna iránt?

„2018-ban egy televíziós műsor kapcsán ismerkedtem meg vele és Vincze Tündivel, aki ennek a sportnak a 'nagyasszonya'. Minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az első pillanattól elvarázsolt a légtorna, azon belül is a gurtni. Biztos vagyok benne, hogy ha volt előző életem, akkor nekem közöm lehetett a cirkuszhoz, a légtornához, annyira otthonosan érzem magam ebben a közegben. A szabadság érzését adja.”

Lenyűgöző, amit végrehajtotok a levegőben, de azért ez cseppet sem veszélytelen. Belegondoltál már, hogy bajod is eshet?

„Persze. A gurtni igazság szerint két kötél, ami lóg le föntről, és a motorika húz fel minket, a magasban pedig csodákat lehet létrehozni. Nem mondom, hogy veszélytelen, mert akadnak veszélyes trükkök, amikor 6-8 méter magasan mindenféle biztosítás nélkül végezzük a mozdulatokat. Talán az adrenalin, ami ilyenkor erőt ad. Sosem éreztem azt, hogy félnék a magasságtól, a gyorsaságtól, a pörgéstől, sőt… Hajt előre, hogy valami újat mutathassak a közönségnek minden alkalommal. Sokszor éjszaka jut eszembe egy-egy veszélyesebb elem, ilyenkor mindig hagyok egy üzenetet Zsoltinak, másnap pedig átbeszéljük, hogyan lehet megcsinálni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a mozdulatokat másodpercről másodpercre kielemezzük és aztán maximálisan begyakoroljuk, hogy aztán ne legyen belőle baj. Engem ez hihetetlenül feldob… Lehet, hogy adrenalinfüggő vagyok!”