Elárulta a Viszkis, hogyan kezdhet új életet régi ismerőse, a most szabadult Kaiser Ede

A pünkösdhétfő egészen új jelentőséget kapott Kaiser Ede életében, számára ez a nap nemcsak a Szentlélek eljövetele, de szabadulásának napja is. Miután kiderült, hogy semmi köze a kriminalisztika legvéresebb bűntettéhez, a móri mészárláshoz, és letöltötte a más bűncselekmények miatt rá kirótt 18 évet, szabadlábra került. Ambrus Attila, egykori börtöntársa a Borson keresztül látta el hasznos tanáccsal ahhoz, hogy új életet kezdhessen.

„Tapasztalatból tudom, hogy az egyik legnehezebb feladat a társadalomba való beilleszkedés. Bár engem sokan kedveltek és támogattak, így is megesett, hogy az utcán összesúgtak mögöttem. Mindketten sok időt töltöttünk magánzárkában, ahol a hallás kifinomul. Kiemelten fontos, hogy Ede is képes legyen ezeket a nem túl kedves megjegyzéseket elengedni a füle mellett. Hiába tisztázták a hatóságok a móri ügyben, nyilvánvaló, hogy sokan még mindig mészárosként tekintenek rá. Neki így kell leélnie a hátralévő életét. Mindketten leültük a magunkét, nincs miért elszámolnunk a rosszakarók felé” – nyilatkozta a lapnak Ambrus Attila.

A jótanácsok mellett arról is ejtett pár szót, hogyan ismerkedtek össze és milyen kapcsolatot alakítottak ki. A sátoraljaújhelyi börtönben Ambrus munkahelye éppen a konditerem mellett helyezkedett el.

„Hébe-hóba összefutottunk, de barátság nem alakult ki közöttünk. A börtönben ugyanis nincsenek barátok, csak érdekek. Edéről nem tudok rosszat mondani, de a Háború és békét nem beszéltük át. Azt gondolom róla, hogy megvan a magához való esze, de nem kell a szomszédba mennie egy kis csibészségért. Majdnem két évtized után azonban letisztulnak az ember gondolatai, ezért bízom benne, hogy megfontoltan él. Az biztos, hogy a sitten sokat sportolt, ami nyilván jó hatással volt rá” - árulta el a Viszkis, aki azt is hozzátette: szívesen segít akár munkát keresni is Kaiser Edének, hogy hamar megtalálja a helyét idekint.

– Nem tudom, mennyire tud rajzolni és mennyire ért a kerámiához, de ha hozzám fordul, nem küldöm el. Nekem is jól jön a segítő kéz – fejezte be Attila.