kulcsár edina
Az énekes bízik az Isteni gondviselésben és reméli, hogy hamarosan újra koncertezni járhat.
Sok barátja, ismerőse van Oláh Gerinek a szakmában, pontosan tudja, hogy most a koronavírus-járvány miatt, sok helyen tényleg nagy a baj.
„Nem látunk bele mások életébe. Lehet, hogy valaki tízmilliós autóval jár, de mégis durván betett neki a vírushelyzet. Mondjuk vett egy házat, élete álmát, minden spórolt pénzét belerakta. Indult volna a szezon, de hopp, nem. Nem mindenki keres annyit, nem mindenki tud félretenni. Nekem is hideg zuhany volt, mert mi is házat vettünk, négy gyerekünk van, a feleségem gyesen. Sírhattam volna, de inkább az én Istenemhez fordultam. Segítségül hívtam, meg is történt a csoda. Gondot visel ránk, nincs problémánk, építem tovább a házunkat. Ismerősök kérdezték, Geri, te a teraszt építed? De hát nincs fellépésed. Azt válaszolom, hogy engem az Isten tart el, nem a fellépések. Nem adtam meg magam a félelemnek, feltétel nélkül megbíztam a gondviselő Istenemben. Amit mond, megtesszük, ez működik. Benne van a Bibliában: „Ne aggódjatok afelől, hogy mit egyetek, mit igyatok, mibe öltözködjetek, hanem keressétek Istent, ezáltal minden megadatik nektek”. Hiszem ezt, így tettem, és az Isten gondunkat viseli. Olyan helyekről jönnek bevételek, amire nem is gondolnánk” –mesélte boldogan Gergő, aki ezt akarta átadni a zenészszakmának, hétköznapi nyelven megfogalmazva.
„Isten adta a tehetséget, kiválasztottak vagyunk azért, hogy adjunk másoknak szeretetet, értéket, motivációt. Sokan elszomorodtak, profi zenészek álltak kőművesnek, futárnak. Ezzel nincs baj, én is simán elmennék, ha Isten úgy akarná. Lelket akartam önteni a többiekbe. Rengetegen köszönték, jólesett nekik. Szandi azt írta, úgy potyogtak a könnyei, hogy a végét nem is látta” – monda a zenész a Borsnak.