kulcsár edina
Állítása szerint egész életén át elkísérte a pluszteher, hogy sikeres ember lévén, folyamatosan az ellenõrzésén dolgoztak a hatóságok. Valóban igaz, hogy amihez nyúlt, az arannyá vált a kezei alatt - ám ahhoz nem férhet kétség: mindezt csak úgy sikerült elérnie, hogy a törvényesség határán táncolt.
Stadler József mindig is élelmes ember volt. Már kisgyerekkorától kezdve minden lehetőséget megragadott, hogy pénz álljon a házhoz. Huszonéves korára a palackos boroktól a dobozos sörökig, a konzervektől a vegyiárukig mindent szállított itthon és külföldön is. Még a rendszerváltás sem okozott neki különösebb problémát, egymilliós törzstőkével megalapította első cégét a Kelen Kft.-t.
Megrendelések tucatjai érkeztek Stadlerhez, akinek emiatt bővítenie kellett a telephelyét, titkárnőket, és sofőröket is alkalmazott a gördülékenyebb munka érdekében. Minden apró részletre odafigyelt. Tudta, hogy szem előtt van, és nem akart hibázni.
„Óriási léptekkel fejlődtünk, és hamarosan feliratkoztam a legnagyobb adófizetők körébe. A Kelen Kft.-t Stadler néven működtettem tovább.
Az ország egyik legnagyobb kereskedelmi cégét tudhattam magaménak, ami még ma is (2008-ban) működhetne, ha valakinek nem lett volna annyira fontos, hogy kicsináljanak
– mondta el az üzletember a Stadler Story második kötetében.
1991-ben vágott bele élete egyik legnagyobb üzletébe, amikor sörösüvegeket vásárolt fel. „Döbbenetes hasznot képeztem a cégemnek, megalapoztam a Stadler Kft. működésének anyagi bázisát.” Stadler nemcsak a szomszédos országokban, hanem a Balkánon, Európa távolabbi vidékein, majd Ázsiában és Afrikában is kereskedett. „Nagyon boldog időszakot éltem át.
Úgy gondoltam, még a gyermekeim és még az unokáim is megélhetnek a Stadler Kft.-ből, ha én majd kidőlök a sorból.
Hamarosan a focivilágban is minden róla szólt. „Megkeresett a Kiskőrösi FC vezetősége, hogy ha tudok, segítsek rajtuk” – emlékezett vissza Stadler, akit az ígéretek ellenére mindenki magára hagyott, elnökként egyedül cipelte a vállán a csapatot. „Utaztatni, öltöztetni kellett őket, személyzetet és edzőket biztosítani. De sikert sikerre halmoztunk, és egyre jobb csapatunk lett a játékos vásárlások eredményeként. Feljutottunk az NBIII-ba. A játékosok pedig kimagasló fizetéseket kaptak.” Újra bajnokságot nyert és Kiskőrös-Stadler FC néven működött tovább a csapat.
Stadler csapata sorra nyerte a bajnokságokat. Ekkor határozta el, felépíti az ország első magánstadionját. „Amikor feljutottunk az NB I-be, az egész ország erről beszélt. Állandó telt ház előtt játszottuk a meccseket. Esélyünk nyílt, hogy a nemzetközi porondon is megmérettessük magunkat. Eredetileg az volt a tervem, hogy az új stadionban a Milán vagy a Barcelona játssza velünk a nyitó mérkőzést” – mesélte az üzletember, akit beválasztottak az MLSZ tizenkét tagú végrehajtó bizottságába. Stadler akkor tizenöt millió forinttal támogatta a magyar labdarúgást.
Stadler egy Doró Ernő nevű férfit bízott meg, hogy járja körbe Európa futballstadionjait Ausztriától, Olaszországig, Németországtól, Spanyolországig.
Úgy döntöttünk, hogy Közép-Európa legmodernebb stadionját építjük fel Akasztón
– mesélte Stadler. Az akkor négyezer fős település legnagyobb büszkeségére pedig egyszer csak kinőtt a bokorból egy gyönyörű, modern futballstadion…
Az aranyévek azonban hamarosan véget értek Stadler számára. A hatóságok folyamatosan a nyakán lógtak, egyre több ellenőrzésen bukott meg valami simlisséggel, és az üzleti életben is sokak szemét szúrta.
Annyi támadást kellett kivédenem, hogy borítékolni lehetett a végjátékot
– írta könyvében erről az időszakról.