tóth gabi
Kevesen tudják a gyönyörû modellbõl lett fotográfusról, hogy odáig van a rajzfilmekért.
Otthonában több száz darabból álló mesegyűjteménye van. Amiből lehetett, megvette a díszdobozos kiadást, és sosem töltené le kedvenceit. Gyermekkorából származik ez a szenvedélye, amikor még bakelitlemezen hallgatta a meséket.
„Ha édesanyámék elmentek valahová, nekem elég volt, ha feltették a lemezjátszóra mondjuk a Bambit és így nyugodtak voltak – mesélte nevetve Debreczeni Zita. – Végigbőgtem, igaz, de annyira meghatott a története. Olyan szinten szerettem a meséket, hogy általános iskolás koromban eldöntöttem, rajzfilmkészítő leszek. Írtam is egy levelet egy olyan iskolának, ahol volt olyan szak. Nagyon kedvesek voltak, mert még válaszoltak is, hogy előbb fejezzem be az sulit. Amikor már megtehettem, megvettem először a kedvenc gyermekkori meséimet videókazettán, később a dvd-n. Megvan a Ludas Matyi, a Kockás fülű nyúl, Szaffi, Kukori Kotkoda, No, megállj csak, de persze a Süsü is és a Vuk is. Ha meglátom, hogy egy horrorfilm megy a tévében, már keresek is egy aranyos mesét a gyűjteményemből. De az új rajzfilmeket is gyűjtöm, mint az Jégvarázs, Grincs, de ezeket csak télen nézem.”
Zita azt is elárulta, hogy már férje, Gianni is ismeri gyermekkori kedvenceit.
„Van egy csatorna, ahol mennek a régi magyar rajzfilmek, ott is szoktuk nézni őket. Heltai Jenő mondta: Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyermeknek. És ez így van jól.”