kulcsár edina
Balázs Fecó a Ripostnak bevallotta, az elmúlt hónapokban nem volt jól.
Hétfőn kezdődött el a zenészeket és háttérmunkásokat segítő raktárkoncert-sorozat. Ahogy arról lapunk beszámolt, Keresztes Ildikó nyitotta meg a koncertsorozatot, ám rögtön utána Balázs Fecó foglalta el a színpadot. Az énekes hónapok óta nem tudott a szabályozások miatt nagyzenekarral színpadra állni, és a Ripost-nak elárulta, alkotni sem volt képes.
„Nagyon nehezen viseltem ezt a kényszerpihenőt. Bevallom, már a depresszió határán voltam. Igyekeztem elfoglalni magam és nem sokat gondolkodni a kialakult helyzeten: megtanultam főzni, mosni, takarítani, kertészkedni füvet nyírni. Mindenki azt kérdezte, ha ennyi időm van, miért nem írok dalokat, de képtelen voltam rá. Sajnos nem jött az ihlet, engem visszafelé húzott ez a vírushelyzet. Nem inspirált engem ez a négy-öt hónap” – vallotta be őszintén az énekes, aki boldogan, mosolyogva érkezett meg a raktárkoncert helyszínére. Látszott, hogy már nagyon várta, hogy ismét az egész zenekarral egy színpadon játszhassanak.
„Amíg nem volt vírus, addig mindenütt telt házzal játszottunk a 16 fős zenekarral. Ilyen nagy létszámú zenekar már ritkaság manapság. A raktárkoncert lehetősége nagyon nagy segítség volt a kormánytól és szerintem időben észlelték a bajt. Remélem, hogy most már minden folytatódik tovább, és ismét mindenhol telt ház előtt koncertezhetünk” – mondta optimistán Balázs Fecó, aki legbelül tudja, hogy még egy jó ideig semmi nem lesz a régi.
A zenélés örömén túl, szeretne továbbra is közvetlen viszonyt ápolni a közönséggel, de ez a vírus miatt szinte lehetetlen. Munkatársunknak is csak ökölpacsit adott, a megszokott ölelés elmaradt a találkozáskor.
„Ez már új időszak, ehhez kell alkalmazkodni, de nagyon várom, hogy valamit kitaláljanak az orvosok, és meglegyen a vakcina. Én az elsők között adatnám be magamnak. Erre a szakmára az a jellemző, ránk meg pláne, hogy a koncertek előtt és után a közönségünkkel beszélgetünk, puszilkodunk és fotózkodunk. Ez most nincsen. Nagyon fura a helyzet, mert méteres távolságokról integetünk egymásnak. Nagyon hiányzik a közvetlenség, hiszen tartozéka a műfajnak. Ha az ember felmegy a színpadra vagy 100 százalékosan ég vagy nem ég, függetlenül attól vagy van közönség vagy nincs, de azért inkább legyen, mert már nagyon hiányoznak nekünk” – fejezte be a népszerű és elismert zenész.