Itt a baj: sarkvidéki hidegbetörések zúzzák szét a tavaszt, ez az oka

Szélsőséges tavasz elé nézünk hazánkban. Nem elég, hogy csapadékosabb lehet az április és a május, sarkvidéki hidegbetörésekre is számíthatunk. Ennek oka pedig egy olyan ismert tényező, amely megkeserítheti a napjainkat.

A nyár még messze van, de a tartós jó időre már mindenki vágyik. Vajon milyen lesz az előrejelzések szerint az idei tavasz Magyarországon? Nos, a prognózisok nem túl biztatóak. Sarkvidéki hidegbetörések, több csapadék, vagyis ne is reménykedjünk abban, hogy mostantól végérvényesen itt a 20 fokos kellemes tavasz.

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) modellje Közép-Európában, így Magyarországon is a sokévi átlagnál magasabb hőmérsékleteket valószínűsít, ugyanakkor a modell kiemeli a szélsőséges események (például hirtelen hidegbetörések) lehetőségét is, amelyre áprilisban és májusban is komoly eséllyel sor kerülhet. De mi is okozza ezeket a brutális lehűléseket, amikor akár éjszakai fagyok is lehetnek, napközben pedig akár 10 foknál is megállhat a hőmérő higanyszála.

Hidegbetörések még előfordulhatnak

A hidegbetörésekre azért számíthatunk most különösen, mert a sarkvidéki eredetű légtömegek a meggyengült poláris örvény miatt könnyebben lejutnak Közép-Európába. Ez a folyamat a globális légkörzés egyik legfontosabb "szabályozója", amely alapjaiban határozza meg a szélsőséges téli és tavaszi időjárást.

Mi az a poláris örvény ?

A poláris örvény egy hatalmas, alacsony nyomású, forgó légtömeg a sarkvidék felett, a sztratoszférában. Képzelj el egy óriási, hideg levegővel teli "pörgő dobot". Amikor ez az örvény erős, a szélei feszesek, és mint egy gát, bent tartják a fagyos levegőt az Északi-sark környékén.

Ez a jelenség okozza a sarkvidéki hidegbetörést

Gyakran előfordul egy jelenség, amit hirtelen sztratoszférikus felmelegedésnek (SSW) hívunk. Ilyenkor a magaslégkörben a hőmérséklet napok alatt akár 30-50 fokot is emelkedhet. Ez a "hősokk" megzavarja az örvény forgását: a korábban feszes, körkörös futóáramlás hullámozni kezd, mint egy kilazult gumiszalag. Az örvény akár szét is szakadhat több kisebb darabra. Amikor a futóáramlás hullámossá válik, hatalmas "kanyarokat" ír le észak-déli irányban: a sarkvidéki, fagyos levegő ezeken a csatornákon keresztül zsilipszerűen bezúdul délre, mélyen benyúlva Európa, Ázsia vagy Észak-Amerika fölé. Ez okozza a tavaszi fagyokat és a hirtelen hóviharokat.

Ekkor számíthatunk rá

Az ECMWF április 20-ig jelzi a legváltozékonyabb és legfelhősebb időszakot. Bár nappali hőmérsékleti értékek 15 fok körül alakulnak ebben az időszakban, a hidegbetörések hatására bármikor kialakulhat egy rendkívül kellemetlen időszak nagyon erős lehűléssel. Ezen felül a május 12-14. körüli időszak rendkívül kockázatos még a sarkvidéki hidegbetörés szempontjából. Mivel ezeket az eseményeket előre megjósolni pontosan nem nagyon lehet, ezért a hosszútávú prognózisokban sem láthatjuk, hogy mikor is kell számítanunk a sarkvidék felől érkező hideg levegőre.