„Végre itthon az én drágám!” – óriási boldogság érte Pásztor Erzsit

A nagyközönség újra és újra felfedezi magának a színésznőt, ő az ország Janka nénije. Pásztor Erzsi a HOT! magazinnak most arról mesélt, hogy végre ő is láthatta gyermeke új otthonát. Erzsit elvarázsolta az a mesevilág, amelyet a lánya teremtett a kis birodalmából.

„Végre itthon az én drágám! Vett egy házat, amit az ízlésének megfelelően átalakított. El voltam ájulva a gyönyörűségtől, olyan istenieket főzött! Minden olyan paradicsomi volt! Olyan nagyon büszke vagyok rá és olyan boldog! – kezdte a hot!-nak a művésznő, aki elárulta, hogy néhány dologban rá ütött a lánya. – Ízlésben is hasonlítunk és temperamentumban is. Ha valamibe belefog, akkor addig nem nyugszik, amíg meg nem csinálja. És hát olyanokat művel, hogy elájultam: gyalul, csiszol, lakkoz! Minden ilyesmit maga készít el.”

Úgy tűnik, a színésznő lánya számos megpróbáltatás után végre megtalálta a helyét.

„Egyszerűen hazavágyott. A gyerekei apjától elvált, mert egy mániákus, beteg ember: a féltékenység olyan fokán volt, ami kezelhetetlen, talán még orvosilag is. Azonban amikor öt évvel ezelőtt a második férje meghalt, valahogy otthontalanná vált. Hazajött, aminek nagyon örültem, de azt végképp nem gondoltam, hogy az én városi gyerekem vidékre megy, és boldog lesz. Leéltem egy életet egyedül, és tudok is egyedül élni. De tudom, hogy ő nem. Mégis kiegyensúlyozott, de azért azt szeretném, ha találna magának valakit.” – árulta el Erzsike.

Heni nem mindig tudta kezelni az édesanyja ismertségét.

„Egyszer hazajött látogatóba, és éppen akkor ment a Szomszédok. Az utcán leszólítottak, köszöntek. A lányom azt mondta: „Utálom, hogy vadidegen emberekre mosolyogsz!” Nem értette az egészet. Most már természetesnek veszi” – emlékezett vissza nevetve Erzsike.

A színésznő elárulta, hogy az ehhez hasonló esetek most sem kerülik el őket.

„Soha nem dicsekedett velem, sőt nem is beszélt rólam. Most, hogy ott voltam, és az emberek rájöttek, hogy ki vagyok, leteremtették a lányomat, hogy miért nem mondta el, hogy ki az anyja! Azt mondták neki: „Imádjuk az anyukádat! Ha legközelebb jön, majd vendégül látjuk!” Ezt ő most nevetve mesélte, de azelőtt nem! Most már tudja és ezektől az emberektől látja is, hogy milyen szeretet árad felém.” – zárta szavait elérzékenyülve Erzsi.

A huszonkilenc éves Giulia csak Miminek hívja a nagymamáját. Erzsike nagy becsben őriz egy megható levelet a lánytól; akárhányszor olvassa, mindig örömkönnyek szöknek a szemébe.