Kiderült Bálint gazda utolsó kívánsága: ilyen temetést szeretett volna

Egy évvel a halála előtt, könyve utolsó oldalaira írta le a vég­akaratát Bálint György. Az ország kertésze a végletekig ragaszkodott a hazájához, emiatt nem költözött külföldre a második világháború idején vagy 1956 után, amikor kuláklistára került.

Élete egyik legfontosabb színhelye a Heves megyei Gyöngyöshalmaj volt, ahol a gyermekkorát töltötte. Első húsz évére mindig örömmel emlékezett vissza, hiszen nagy szeretetben nőtt fel, az akkor kapott értékek pedig az egész földi pályafutását végigkísérték.

Mindezt tudva talán nem is meglepő, hogy utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait halála után a szülőfalujában szórják szét a szántóföldeken. Ezen akaratát a Bálint gazda, a százéves kertész című könyv utolsó oldalain nyilvánította ki.

„Egész életemet a hűség jellemezte, hűség a hazához, a termőföldhöz. Ez a hűség irányította a gondolkodásomat, amikor mindent megtettem, hogy 1945-ben hazajussak, ez a hűség gátolta meg, hogy 1956-ban itt hagyjam ezt az országot, és ez a hűség késztet arra, hogy azt kívánjam, a hamvaim halmaji földben legyenek majd szétszórva. [...] Francois Villon csodálatos verse, A haláltánc-ballada, Faludy György fordításában teljesen egybevág az elképzelésemmel. Mintha a költő nekem írta volna a sorokat” – fogalmazott a 2019-ben kiadott kötetben.

Kívánsága után azt is bevallotta az olvasóknak, hogy feleségével, Antóniával nincsenek nézeteltéréseik, leszámítva a temetés kérdését. Az asszony nem volt kibékülve férje akaratával, mert – Bálint gazda szavaival élve – úgy érezte, férje ezzel elvenné tőle a lehetőséget, hogy kijárjon a sírjához a temetőbe.

„Csak reménykedni tudok, hogy a múló idő minden dilemmát felold. Mert: »Változnak az idők, és változunk mi is velük«” – hangzik a könyv utolsó két mondata.

Szavaiból kitűnik, hogy Bálint gazda élete végéig reménykedett benne, hogy a felesége végül megbékél az akaratával, és ha nehéz szívvel is, de teljesíti az utolsó kívánságát. Hogy ez megtörténik-e, egyelőre nem lehet tudni: Antónia asszony a kéthetes hatósági karanténját tölti, a család még nem adott ki információkat a temetés részleteiről.

Lapunk telefonon kereste meg a jelenleg is hatósági karanténban lévő özvegyet, de nem kívánt nyilatkozni a témában.

Francois Villon: A haláltánc ballada (részlet) – Faludy György fordítása Kaszás testvér! Sovány a földünk! könyörgöm: egyet tégy nekem: ha elviszel, szórd szét trágyának testemet kinn a réteken! Ő rábólintott s vitte lassan, s úgy szórta, szórta, szórta szét, mint magvető keze a búzát, vagy pipacsot az őszi szél. - A földbe térünk mindahányan, s az évek szállnak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!