Nagy Adri: Tervezzük a második gyereket

Nagy Adri kisfia, Beni nagyon szeretne kistestvért, az énekesnő pedig mostanában érzi úgy, hogy készen áll a második gyerekre. Erről is mesélt a hot! magazinnak.

hot!: Hatéves a kisfiad, Beni. Hogyan egyezteted össze a nyári szünetet a fellépéseiddel?

Nagy Adri: A táborok bizonyultak jó megoldásnak ebben a helyzetben. Mivel nagyon szeret úszni, és nézzük is az olimpiát, idén úszótáborba ment. Az edző szerint nagyon jó az alkata, és ügyes is, ezért a kisfiam kitűzte célul, hogy olimpikon szeretne majd lenni.

hot!: Miért döntöttetek úgy, hogy idén még nem kezdi el az iskolát?

Nagy Adri: Iskolakötelezett lett volna, de úgy gondoltuk, hogy még maradjon egy évet az oviban. Ezt megerősítette a gyerekpszichológus is, aki az óvodában beszélgetett a gyerekekkel. Abszolút nem bántam, hiszen így még van egy éve úgy igazán gyereknek lenni. Így is egy iskola-előkészítőbe megy, ahol már vannak tanórák, de persze nem sok. Délelőtt van két óra, délután meg egy, közötte pedig megy a játék. A számokat és a betűket tanulják, csak kicsit lassabban és játékosan.

hot!: Emellett angolul is tanulnak ebben az óvodában. Kifejezetten fontos volt neked, hogy mihamarabb megismerkedjen ezzel az idegen nyelvvel?

Nagy Adri: Nagyon! Szerintem ez egy óriási ajándék. Úgy működik, hogy délelőtt beszélnek angolul, délután pedig magyarul. Így mindent először angolul tanulnak meg, aztán délután ezt ismétlik meg, csak már magyarul. Észrevettem, hogy amikor külföldön vagyunk, Beni bátran használja a nyelvet. Néha még könnyes is a szemem attól, hogy milyen ügyesen rendel vagy kér fagyit. Ezenkívül a határainkon túl is sokkal könnyebben barátkozik a játszótereken, ezért is érzem, hogy ez mekkora ajándék.

Nagy Adri inkább fiús lány volt

hot!: Volt már arra példa, hogy Beni azt mondta, hogy szeretne egy kistesót?

Nagy Adri: Folyamatosan! 

 Nem mondanám magam háromgyerekes anyának, de kettővel szerintem még elbírok, és be merem vállalni a munkáim mellett.

hot!: Ráadásul akár már Beni is segíthet a baba körül.

Nagy Adri: Igen, ebben van tudatosság! Nem is akartam kis korkülönbséggel még egy gyereket, mert tudtam, hogy nem nekem való, hogy két kisgyerekkel legyek otthon. Ezt szerettem volna, hogy a kisfiam már nagyobb legyen. Sokan mondják, hogy elkéstem, mert így már nem lesz olyan jó vagy szoros a kapcsolat a két testvér között. Köztem és a nővérem között tizenkét év van, szóval szinte más generáció, mégis elválaszthatatlanok vagyunk. Ez szerintem nem ettől függ.

hot!: Arról van elképzelésetek, hogy kisöcsit vagy kishúgit szeretnétek-e?

Nagy Adri:

De lehet, hogy éppen emiatt lesz lány! Talán azért érzem ezt így, mert a nővéremnek három fia van, ezért csak a fiús dolgokkal vagyok tisztában: csak fiúkat pelenkáztam, a fiús meséket ismerem, a rózsaszín, hercegnős dolgokról fogalmam sincs! Ráadásul én is inkább fiús lány voltam, apukámmal horgásztam, nem féltem megfogni a halakat és a békákat. Nem tudok hajat fonni vagy jó frizurát készíteni. Kislány koromban sem fésültem a babáim haját, hanem inkább levágtam! (Nevet.) De ha lány lesz, természetesen az is jó – valószínűleg olyan lenne, mint én.

„Vacsora közben nem nézünk tévét”

hot!: Milyen anyukának tartod magad?

Nagy Adri: Beni rendkívül eleven. Mielőtt megszületett, elterveztem, hogy az én fiam nem fogja a földhöz vágni magát a bevásárlóközpontban – hát dehogynem! Ettől függetlenül nagyon odafigyelek arra, hogy átadjam neki azokat az értékeket, amik számomra is fontosak: a kedvesség, a tisztelet, az, hogy segítsünk egymásnak és a környezetvédelem. Beninek például teljesen természetes, hogy ha a Balatonban vagy egy erdőben szemetet találunk, akkor azt összeszedjük. Azt gondolom, hogy következetesebb szülő vagyok, mint a férjem, tehát nálunk inkább én vagyok a „rossz zsaru”. Ha nagyon jó és szófogadó a kisfiam, akkor megdicsérem, viszont ha nem viselkedik jól, akkor muszáj tennem valamit, hogy tudatosuljon benne, hogy hol a határ. Ilyenkor jön szóba, hogy nincs program a barátokkal, vagy nincs mesenézés.

hot!: Mennyire nehéz kereteket szabni a telefonozásban vagy a mesenézésben?

Nagy Adri: Ebben a generációban, amiben ő van, ez eszméletlenül nehéz kérdés. Szerintem nagyon káros az internet a gyerekeknek, ahogyan egyik videóról a másikra kapcsolnak. Arra törekszünk, hogy olyan meséket nézzen, amikben nincs sok villogás, és lehet tanulni belőlük. Nem akarok álszent lenni, nyilván előfordult, hogy egy étteremben le kellett kötni valamivel Benit, amíg vártunk, de most már odafigyelek arra, hogy legyen nálunk kártya és színezők tömkelege, hogy családként töltsük el azt az időt, amíg nem jön az étel. Vacsora közben nem nézünk tévét, és sokszor főzünk együtt. Szerencsére Beni nagyon élvezi ezeket a teendőket, az interjú előtt például omlettet készített az apukájával. Minél kevesebb mesét engedek neki, annál jobban felejti el, hogy erre vágyik, és minél több közös programot találok ki, annál nyitottabb ezekre. Persze egy fáradt nap után ez nehéz, hiszen rengeteg energiába telik mindez.

„Azért sírtam, hogy nem hiszem el, hogy a gyerekem nem hiányol”

hot!: Beni könnyedén hozzászokott ahhoz, hogy sokszor délután és este vagy elfoglaltabb?

Nagy Adri: Sosem volt szeparációs szorongásban szenvedő gyerek: amikor elmegyek otthonról, integet, és kész! Amikor elkezdte az óvodát, a próbanapon mondták, hogy egy hét lesz a szoktatás, és készüljek fel arra, hogy sok sírás lesz. Bement, látta, hogy mennyi dínó, autó és sok más játék van, mind új, és nem olyanok, mint otthon... Ki se lehetett rángatni! Végig kint voltam az ovi előtt a kocsiban, ugrásra készen, hogy mikor menjek be megnyugtatni, hogy itt vagyok. Ő viszont megebédelt, aztán jött a csendes pihenő, majd mondták az óvó nénik, hogy elaludt, és menjek haza nyugodtan. Ott ültem, és azért sírtam, hogy nem hiszem el, hogy a gyerekem nem hiányol, és tök jól elvan! (Nevet.)

hot!: Azt hogyan éli meg, hogy híres az anyukája?

Nagy Adri: Őszintén szólva nem foglalkoztatja különösebben. Még kicsi ahhoz, hogy ez érdekelje, később meg nem is biztos, hogy minden úgy lesz, ahogyan most. Nem biztos, hogy az az énekesnő leszek, aki ötvenéves koráig a színpadon van. Nagyon érdekel a reklám, a marketing, a fotózás-videózás, tehát a tartalomkészítés. Több esetben segítettem is ebben másoknak, és nagyon vonz ez a világ. Úgy érzem, ebben most jobban ki tudnék teljesedni. Mindig is az a típus voltam, aki egyszerre több lábon állt. De majd meglátom, merre visz az utam.