Istenes László: Bíztam benne, hogy Ede képtelen ölni

Péntek este a Tények Plusz nézői láthatták a nagy találkozást és az exkluzív interjút, amit Istenes László, a Mokka műsorvezetője készített Kaiser Edével. Istenes annak idején osztályfőnöke és matematika tanára volt a férfinak és azt mondja, ott a cellában döbbent rá, hol volt az a pont, ahol akár ő is közbeléphetett volna, hogy az akkor még kiskamasz végül ne lépjen a bűn útjára.

Ripost: Milyen kiskamasz volt Kaiser Ede?

Istenes László: Ede nem volt jó tanuló és a magatartásával is voltak gondok, amolyan igazi eleven srác volt. Ő az első osztályomba járt és mondhatjuk, hogy minden csínytevésre nyitott volt, akire társai vezérként tekintettek. Volt a tekintetében valami különleges, szúrós csibészség, olyan, amit az ember sosem felejt el. Végig azt gondoltam róla, hogy sokkal okosabb, mint amilyennek mutatja magát és csak azért nem mondja a jó választ, mert azzal ártana az osztályban kialakított hírnevének. Egyszerűen nem engedte az imidzse, hogy jobb tanuló legyen.

Ripost: Visszagondolva, volt-e olyan pillanat, amikor ha fülön csípi Edét, talán másképpen alakul a sorsa?

Istenes László: Akkoriban nem gondoltam, hogy ilyen sors vár rá, de az interjú készítése során most 33 év után megtudtam, hogy már negyedikes korában lopni járt a plázákba, hogy aztán eladja a cuccokat a piacon és pénzt csináljon. Ebből én csak annyit érzékeltem, hogy akkoriban kezdett el lógni az iskolából. Fel is vettem a kapcsolatot a szüleivel, de ők sem tudtak mit csinál, ahogy én sem. Azt hiszem, ha akkor jobban működnek a szenzoraink, talán észrevehettünk volna valamit és a szüleivel közösen léphettünk volna annak érdekében, hogy visszatereljük őt a helyes útra. Ilyen értelemben érzek némi felelősséget…

Ripost: Mit érzett, amikor először hallotta, a nevét, mint a móri mészárlás gyanúsítottja?

Istenes László: Nagyon érdekes ez, mivel előbb tudtam, hogy ő az, mintsem láttam volna az arcát, vagy közzé tették volna a nevét. Éppen a feleségemmel néztem a híradót, amikor vezetőszáron és símaszkban mutatták a gyanúsítottakat. A kamera rájuk közelített és megláttam azt a tekintetet, amiről korábban már beszéltem. A földbe gyökerezett a lábam és csak annyit mondtam: ő az Ede…

Ripost: Ha jól tudom, az ügy kapcsán volt egy kellemetlen élménye is…

Istenes László: Volt bizony! Amikor másodfokon, vagyis jogerősen is elítélték a móri ügyben, egy baráti társaságban szóba került a neve, én pedig kijelentettem, hogy ítélet ide, vagy oda, szerintem Ede a móri ügyben ártatlan, nem lehet gyilkos. Egyszerűen azért, mert biztos voltam benne, hogy bár nagy csibész, de ölni képtelen lenne. Nos, ezt meghallotta egy újságíró és másnap cikket publikált ebből. Akkoriban én az MTV-nél voltam műsorvezető, így eléggé ütött a cikk. Másnap fel is hívott az ügyészség akkori szóvivője és számonkért. Én elmondtam neki, hogy nem nyilatkoztam senkinek és hozzátettem, hogy a véleményemet ennek ellenére is fenntartom. Ma már tudjuk, hogy igazam volt...

Ripost: Milyen érzés volt belépni a börtönbe?

Istenes László: Ötvenöt éves vagyok és elég sok mindent megéltem már, de az Edével készített interjúm életem egyik meghatározó pillanata volt. Nagyon megfogott a hangulat, ami a börtönben uralkodott, ráadásul soha életemben nem izgultam még annyira interjú előtt, mint ott és akkor. Öt percig kellett rá várakoznom egy üres cellában és eközben elöntöttek az emlékek. A szívem a torkomban dobogott, izzadt a tenyerem, de amikor belépett és rám köszönt, feloldotta bennem a feszültséget. A végén, amikor kezet fogtunk, azt kívántam magamban, hogy sikerüljön neki, ezért öleltem meg. Akkor és ott, Ő számomra nem egy bűnöző volt, hanem újra az a kissrác, aki kaján vigyorral az arcán nézett rám az iskolapadból hétévesen…

Ripost: Ön szerint ennyi év után Ede képes lesz visszailleszkedni a társadalomba?

Istenes László: Ez egy nagyon nehéz kérdés… Elszántnak láttam őt. Hét évet élt úgy a rácsok mögött, hogy mindenkitől hermetikusan elzárták és még az őrökkel sem beszélhetett, ami biztosan mély nyomot hagyott a lelkében. De még így is ott van a szemében az elszántság, ezért remélem, hogy sikerül neki…