kulcsár edina
Eddig átnéztek rajta, de az Eb után már két nagymúltú olasz csapat kispadjáról kérdezték. Marco Rossi szövetségi kapitány nem tagadja, hiányzik neki a klubedzők mindennapi munkája.
Miután hazájában edzőként – jelentős élvonalbeli játékosmúltja ellenére – csak a harmad- és negyedosztályig vitte, Marco Rossi 2012-ben az utolsó esélyét ragadta meg a magyar futballban. Akkoriban már annyira elege lett az olasz kluboknál tapasztalt viszonyokból, hogy könyvelőnek készült. Aztán a Honvédnál, Dunaszerdahelyen, majd 2018 óta a magyar válogatott élén oda jutott, hogy az Eb-bravúrok láttán az olaszok a fejükhöz kaptak. Nemrég már a Napoli kispadjával hozták hírbe, most pedig egy újabb, a szívéhez még közelebbi Serie A-klubra kérdeztek rá nála.
„Szeretne egyszer a Torino edzője lenni?”
- kérdezték Rossitól a Toro News interjújában, miután hosszasan ecsetelte, miért kamatozik nála és a csapatainál máig edzőként is mindaz, amit nevelőegyesületénél 9 éves korától beléneveltek: a küzdőszellem, az agresszivitás, az utolsó pillanatig való hajtás.
„Évekkel ezelőtt gyanútlanul azt mondtam: a Toro kispadja egy kör bezárása lenne. Elmagyarázom. A nagyapám, aki elvitt a Filadelfiába (a Torino stadionja – a szerző), sokat mesélt a Nagy Torino legendájáról. Utána pedig a magyar válogatottról, amit Aranycsapatnak neveztek, és a Honvédról, Puskás Ferenc legendás csapatáról. Az élet aztán úgy hozta, hogy két időszakban is abban a kiváltságban volt részem, hogy edzhettem a Honvédot, most pedig a magyar válogatott élén állok. Ezért zárna be egy kört a Toro. Egy álom megkoronázása lenne”
- válaszolta Rossi, aki persze mindig hangsúlyozza, hogy minden vágya sikerrel szerepelni és kitölteni a magyar válogatotthoz 2025-ig kötött szerződését.
Ugyanakkor most azt sem titkolta, hogy hiányzik neki a napi rendszerességű klubedzői munka.
„De büszke vagyok arra, hogy a magyar válogatott kispadján ülhetek, mert személyesen és a családom révén is kötődöm az országhoz”
- tette hozzá Marco Rossi.