kulcsár edina
Történetével rengeteg a halál kapuját megjárt sorstársának segít a szegedi gyógytornász, Krisztina, aki amolyan nagykövetévé vált az egészséges életmódnak.
A 43 éves Krisztina néhány évvel ezelőttig kifejezetten boldog és teljes életet élt. Hírből sem ismerte a krónikus betegségeket, a sport és a mozgás pedig mindennapjai fontos elemei voltak, hiszen gyógytornászként dolgozott.
2021 márciusában, mint a korábbi években mindig, teniszedzésre indult. Elmondása szerint minden ugyanúgy zajlott, ahogyan máskor, majd a bemelegítés végéhez közeledve azt érezte, valami nincsen rendben. Először azt gondolta, talán csak leesett a vércukra, de hamarosan kiderült, ennél sokkal nagyobb a baj.
Nagyon gyorsan történt minden, tulajdonképpen egy szempillantás alatt. Az egyik pillanatban még a pályán álltam, aztán elkezdett szorítani a mellkasom és elvesztettem az eszméletemet
- idézi fel, majd folytatja:
Onnantól csak villanásokra emlékszem: valaki újraéleszt, emberek vannak körülöttem, majd a mentő fénye.
Vizsgálatok sorozata következett, de az orvosok egy ideig nem találtak olyan okot, ami indokolta volna a bajt: előjel és tünet nélkül állt be a szívhalál, melyet tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mintha a szív működésében egy hirtelen rövidzárlat következne be. Később, több tucat vizsgálatot követően derült csak ki, Krisztina szívizom elfajulásban szenved.
Végtelenül szürreális élmény volt és csodaszámba megy, hogy én ezt túléltem
- meséli Krisztina, majd hozzáteszi:
Nagyon sokan azért halnak meg, mert nincsen a közelben defibrillátor vagy olyan személy, aki a szívmasszázst elkezdené. Pedig ez életet menthet.
Az édesanya elmondása szerint életét edzőjének köszönheti, akinek a mai napig hálás.
"Csodának tekinthető, hogy túléltem ezt a borzalmat. Az edzőm, amint realizálta, hogy nem lélegzem és nincsen pulzusom, megkezdte az újraélesztést. Bár a szegycsontom elrepedt, az életemet megmentette, amiért örökké hálával tartozom."
Krisztinának újra meg kellett tanulni az életet élni, élvezni és szeretni. Azért is volt ez számára rendkívül nehéz, mert a történtek után több krónikus betegségre is fény derült. Ezek hozadéka között szerepel az is, hogy gyakran 24 órán keresztül borzasztó fájdalmakkal küzd, ilyenkor pedig az ágyból sem tud felkelni.
A szívhalált követően Krisztinán eluralkodott a folyamatos félelem, bizonytalanság és a kiszolgáltatottság érzése. Szinte kimozdulni sem mert otthonából, mert attól rettegett, mikor következik be ismét a legrosszabb.
Egyedül éreztem magam mentálisan és lelkileg is. Ez bárkivel megtörténhet, de ha van egy kapaszkodó, hogy igenis fel lehet állni a legmélyebb gödörből is, akkor a másik máris egy kicsit jobban érezheti magát. Ezért is indítottam el a TikTok csatornát, hogy az emberek tudják, nincsenek egyedül.
A hölgy másik fő célja, hogy a nyilvánosság segítségével felhívja a figyelmet a krónikus betegségekre és a szűrővizsgálatok fontosságára. Ezen kívül segítő kezet szeretne nyújtani sorstársai számára a mindennapokban.
Rengeteg üzenetet kapok naponta olyan emberektől, akik hasonló dolgokat éltek át. Ha a történetemmel bárkinek erőt adhatok, már megérte.
Krisztina a versenysportot ugyan abbahagyta, de már a szívleállás után nem sokkal vízbe merészkedett és azóta is napi rendszerességgel úszik. A mozgáson kívül három dolog volt még, ami a legnehezebb időkben kapaszkodót nyújtott Krisztinának: a meditáció, a természet és a család voltak ezek a mankók számára.
Elfogadni, feldolgozni a helyzetet, bízni az életben – ezeket mind újra kellett tanulnom
meséli, majd hangja kissé elcsuklik, amikor hozzáteszi:
Meghalhattam volna, de mégis itt vagyok, és ennek kell, hogy oka legyen. Itt vagyok, nem könnyű, de csinálom, és megtanultam, hogy soha nem szabad feladni. Az ember kellő erővel képes megküzdeni a démonjaival, akár a halálfélelemmel is.
Krisztina hisz a betegségek lelki okában is és azt vallja, ha nem tudunk leállni a mindennapos hajtásból, az élet előbb vagy utóbb, de térdre fog kényszeríteni bennünket.
Krisztina azóta önmagát helyezte első helyre, és ezt javasolja mindenki másnak is. Elmondása szerint a környezetünk, szeretteink is akkor lesznek jól, ha mi magunk is ezt közvetítjük számukra. Zárásként pedig hozzáteszi:
Attól, ha ma nehezebb, még nem jelenti azt, hogy mindig így lesz. Minden nap csináljunk valamit, ami örömet okoz, majd fotózzuk le és nézzük meg elalvás előtt. Így rájövünk majd, hogy mindig van miért hálásnak lennünk.