Karikó Katalin átvette a Közmédia Év Embere Díját

A szolnoki születésű kutatóbiológus, biokémikus szabadalma alapján fejlesztették ki a koronavírus-járvány elleni legmodernebb vakcinát, ezért a közmédia kuratóriuma 2020-ban neki ítélte oda elsőként a hagyományteremtő szándékkal létrehozott díjat.

Az elismerést kedden személyesen nyújtotta át Karikó Katalinnak Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója.

A 2020-as évre szóló Közmédia Év Embere Díjat a járványhelyzetre való tekintettel a mai napon adták át. A díjazott egy porcelán emlékplakettet kapott, és az ő portréja díszíti az MTVA székház egyik folyosójának falát is.

„A díj alapításával az volt a cél, hogy a közmédia is megmutassa, kik azok a személyek, akik mindenképp elismerésre méltóak. Karikó Katalin olyat tett le az asztalra, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész világ szempontjából rendkívül fontos” – fogalmazott Papp Dániel.

„Mindig elámulok azon, hogy milyen nagyságokkal említik a nevem egy lapon. Jólesik az elismerés, de legjobban mégis az emberek levelei érintenek meg, amikben leírják, számukra mit jelent a vakcina” – árulta el a kutató.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA hagyományteremtő céllal hozta létre az elismerést. A Közmédia Év Embere Díjat minden év végén olyan személynek ítélik oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre és nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire. A 2020-as évet meghatározta a koronavírus-járvány, így az elismeréssel Karikó Katalin biokémikust díjazták, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik COVID-19 elleni oltást.

Pályáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lipid Laboratóriumában kezdte, ahol is első feladatként azt kapta, hogy vizsgálja a szarvasi halkutató halainak zsírösszetételét. Nemsokára egy magyar kutatópáros már akkor is szenzációsnak tűnő kutatásaiban segédkezett. Duda Ernő és Kondorosi Éva azzal kísérleteztek, hogy DNS-nukleinsavat juttassanak be emlős sejtbe. Ez a kutatás örökre meghatározta a kutatónő pályáját is, mert már ebben a kísérletben is dönt volt, hogy a DNS-t mibe „csomagolják be”. 1978-ban találkozott először a hírvivő RNS vagy angolos rövidítéssel mRNS-sel az USA-ban, ahol az MTA magyar ösztöndíjasaként tanult és dolgozott. Itt, az amerikai laboratóriumban kellett először 2'-5' kapcsolattal rendelkező, antivirális hatású RNS-t készítenie kutatótársával, Ludwig Jánossal. Megjegyezte, hogy a mai napig alig van antivirális gyógyszermolekula. Az 5' végű mRNS-t a Pfizer vakcinába is beépítették. A magyar biokémikus a koronavírus elleni küzdelem élharcosa, sokan leendő Nobel-díjasként emlegetik. Amerikai kollégájával, Drew Weissmannal közösen jegyzett szabadalmára épül ugyanis az mRNS-vakcina, melyet milliók kaptak már meg a világon. A tudós, aki 66 éve Szolnokon született, Kisújszálláson tanult és jelenleg Philadelphiában él,.

A „kisújszállási biológusbrigád”

Így hívja Dr. Karikó Katalin biokémikus professzor Dr. Pardi Norberttel és Dr. Szabó Gáborral alkotott trióját. Hármuk és a Debrecenben végzett Dr. Boros Gábor kutatási eredményeinek köszönhető a világ egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcinája. Kisújszállás egy kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de egyetlen gimnáziumának azonban olyan biológia szakköre volt, hogy az ott szerzett tudásvágy a Nobel-díjig repítheti Tóth Albert egykori tanítványát. Dr. Karikó Katalin és földijei tudásukkal jelentősen hozzájárulnak a koronavírus elleni harchoz. Karikó Katalin apukája és Pardi Norbert nagypapája is hentes volt, együtt dolgoztak, innen az ismeretség, de Szabó Gábor szüleivel is jóban volt.

Karikó Katalin biokémikus professzor, a BioNTech alelnöke.

Szolnokon született, Kisújszálláson nevelkedett, édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.

A helyi gimnáziumban Tóth Albert tanár úr biológiai szakkörében szerette meg a biológiát, első alkalommal ő nyerte el az iskola biológia díját, a Jermy Gusztáv-díjat.

A szegedi egyetemen végzett, közben szórakozni járt, imádta a diszkót.

Férjével, Francia Bélával Szegeden egy kis panellakásban laktak és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban szerzett doktori címet 1983-ban. Itt kezdett vírusokkal foglalkozni

1985-ben Amerikában, Philadelphiában a Temple Egyetemen kapott állást, majd Washingtonban, később a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozott.

Első kutatói pályázatát visszautasították azzal, hogy az mRNS – a jelenlegi oltás alapja – nem alkalmas terápiára.

Az amerikai Moderna és a német BioNTech cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a tudóstársával közös szabadalomért – nem neki, hanem a szabadalom birtokosának.

Kisújszállás városának Tiszteletbeli Polgára.

Még Magyarországon született lánya,

Francia Zsuzsanna amerikai színekben kétszeres olimpiai és sokszoros világbajnok evezős.