Furcsa hirdetésre bukkantunk: eladó az alsónémedi kisállattemetõ, tulajdonosa 35 millió forintot remél érte. Azt szeretné, ha különös vállalkozását valaki tovább vinné. A síremlékek és virággal borított hantok arról árulkodnak, hogy van rá igény.
Ahogy elhagyjuk Budapest határát, az E5-ös út mellett már táblák jelzik, hogy merre van a kisállattemető. Az autóúttól rövid séta vezet a bejáratig. Örökzöldekkel teli, ősfás környezetben találhatók a kedvencek sírjai. Az egész olyan, mint egy hagyományos temető, csak kisebbek a hantok, és állatokról készült szobrok, fényképek díszítik.
„Olyan vevőt keresek, aki meglátja benne az üzleti lehetőséget, és a továbbiakban is lelkiismeretesen üzemelteti a temetőt” – mondta a %Ripost%-nak Varga Balázs tulajdonos. „Az emberek méltó módon szeretnének elbúcsúzni a kedvenceiktől is, van igény erre.”
A családi vállalkozást angol mintára indította 1992-ben. Azóta 3-4 ezer kisállat talált itt végső nyughelyre.
„Szertartás nincs, de minden más úgy zajlik, mint egy szokásos temetésen”
– meséli Varga Balázs. „A kisállat méretétől függ a sírhely ára, átlagosan 30-40 ezer forintba kerül tíz évre, azután újra meg lehet váltani. A temető a sírhely mellett koporsót, kopjafát és egy réztáblát is biztosít. A gazdik megsiratják elveszített kedvencüket, de a sírját már kevésbé látogatják, mint az emberekét. A legtöbben egyszer-kétszer még kijönnek, aztán elmaradnak. Vannak azonban hűséges gazdik, akik rendszeresen felkeresik az elpusztult kisállat sírját, mécsest gyújtanak és emlékeznek.”
A legtöbb itt eltemetett kisállat kutya és macska, de vannak nyúl, sün, tengerimalac sírok is a területen. „Örökre szeretünk, soha el nem feledünk” – áll például Coro márványtábláján, szobra egy mopszt ábrázol.
„Mi nem válunk el, csak te előre mentél” – olvassuk a feliratot Csoki nyuszi sírkövén. „Bogyika és Mamcika – itt nyugszanak imádott tengerimalacaink” – áll egy másikon.
Sok síron van friss virág, van, ahol leégett mécsesek emlékeztetnek arra, hogy nemrég itt járt a gazdi. Egy kereszten póráz, egy másikon pedig szájkosár van. Egy kutya sírjára kiakasztották a „Vigyázz, a kutya harap” táblát – úgy látszik, otthon már nincs rá szükség.
Vannak olyan kisállatok is, akiknek életnagyságú szobrot állított a gazdájuk.
