kulcsár edina
Egy törzskönyvezett kölyökkutya, fajtától függõen, 100 és 300 ezer forintba is kerülhet, de nem a tenyésztésben van a nagy pénz. A súlyos milliárdokat a "kutyaexportõrök" teszik zsebre, akik az embertelen körülmények között szaporított állatokat adják el külföldre.
Nincs olyan hónap, hogy ne érkezne hír arról, hogy borzalmas körülmények között, szűk ketrecekben, csupa mocsokban tartanak, szaporítanak kutyákat, hogy aztán kamionba, kocsiutánfutóba pakolva, hamis okmányokkal elinduljanak velük Olaszországba, Angliába, Németországba. A kiskutyákat akár idő előtt is elveszik az anyjuktól, és arról, hogy be kellene oltatni őket, szó sem eshet.
A brit állatvédő szervezet (RSPCA) szerint tavaly csaknem a duplájára nőtt az Unió keleti országaiból, köztük Magyarországról érkezett kutyakölykök száma.
Óvatos becslés szerint is évente százezres tételben szállít a magyar kutyamaffia ebeket az Unió gazdagabb országaiba.
Ritka eset, hogy az „exportőrök” lebuknak, olyankor a lehetetlen szállítási körülmények miatt általában állatkínzásért indul eljárás ellenük.
Persze a NAV is igyekszik leleplezni az engedély nélkül működő „szaporítókat”, hiszen a tenyésztésből származó bevétel után adózni kellene. Éppen ezért sokan sufniban, disznóólban, tanyákon tartják a hatóságok elől rejtve az állatokat.
A kis testű, piacképes kutyákra van nagyobb kereslet, ezeket a nyugat-európai áraknál jóval olcsóbban tudják felvásárolni az exportőrök. Sem a szaporítót, sem a szállítót nem érdekli, hogy a kutyakölykök közül rengeteg elpusztul út közben. Ugyanis ezen a bizniszen mindenki keresni akar. A szaporító mondjuk 30 ezer forintot kap egy kölyökért, amit a szállító a megrendelőnek már akár tízszeres áron ad tovább.
Egy tavaly megbukott szaporító ellen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tett feljelentést állatkínzás miatt, az illető 80 kutyát tartott elborzasztó körülmények között.
Az állatmenhelyre került, kidobott kutyáknak folyamatosan keresnek gazdit az állatvédők, és a keverék kutyák legalább olyan szeretetre méltóak, mint pedigrés társaik. Egy idő óta külföldre is kerülnek az itt őrzött kutyusokból, mert a németországi állatmenhelyekben bőven van hely, s azok a kutyalétszám után kapnak támogatást, így szívesen importálnak keletről négylábúakat. A gond az, hogy ezek a menhelyek is a piacképesebb, könnyebben örökbe adható kutyákat keresik.