Ne ríj, Bundás, majd bekenem a képedet pipamocsokkal vagy pókhálóval

Davide Lanzafame újra Kispesten… Hip-hip! Most ez irónia, vagy Kispest-szurkolóként tényleg komolyan írom? Hát ez az, b*ssza meg, ilyenkor kavarognak az emberben furcsa morális kérdések.

Davide magyar szinten kiváló képességű labdarúgónak számít. Technikailag sokkal képzettebb, mint a magyar átlag, a gyorsasága magasan meghaladja a nemzeti első osztály sebességét, és a játékintelligenciája még a „white szemű” szurkolókat is megdöbbenti.

Lanzafame olasz szinten egy átlagos képességű labdarúgónak számít. Technikailag a jó képességű labdarúgókhoz tartozik, ám fejlett játékintelligenciája nem tudja ellensúlyozni a hanyag mentalitása és szorgalma okozta hiányosságokat.

És hát egy fogadási csaló! Ez az én kib*szott nagy problémám,

hogy oké, hozott a Kispestnek egy bajnoki bronzot (mert én tényleg azt mondom, hogy magasan a legjobb kvalitású külföldi játékos, aki megfordult Kispesten, de szerintem az egész országban…) de jó példa ez egy olyan klubnál, amely az „utánpótlás-nevelésre” építette az imázsát? Lanzafame, akkor tök jól el tudott bújni itt, amíg elült a botrány, majd szépen letöltötte a büntetését, és visszahozták Hemi papáék.

De emlékszünk azért arra, amikor edzőmeccsen a pálya szélén hugyozott, vagy amikor összeveszett Martínezzel egy tizin. Ezek mind azt bizonyították akkor, hogy Davide Lanzafame nem igazán tisztelte a helyet, ahová jött. De miért is tisztelte volna? Neki ez egy falunap volt, amire ráerősített az is, hogy az otthon teljesen átlagos, de f*s mentalitású játékos Magyarországon „MVP” tud lenni. Gondolom, ilyesmit érezhettek a légiósaink Albániában a 90-es évek végén…

Na, de! Teszem fel a kérdést: nem érzi Hemingway Úr aggályosnak, hogy bundázásért elítélt játékost szerződtet, abban az időben, amikor a csapat túlnyomó többsége az akadémiájáról kikerült fiatal?

Lehet, hogy ezt én lihegem túl. Én is próbálom magam meggyőzni, hogy széllel szembe hugyozok. Megpróbálom. Beszúrom, nem sz*rozok! Ellazulok, felemelem a távirányítót, és ahogy elengedem, a gumikötelet érzem, hogy kellemes melegség járja át a testemet. Ereim gyorsan szállítják az anyagot, ami átrobbantja a vér-agy gátam, és pörög a Serie A, a Premier League, a Bundesliga. Ez az! Egy kis Ekstraklasa, holland bajnokság. A tripem a csúcsra hág. Ibra, Messi, úúúúú…

Nikolics, BL. Érzem, hogy nagyon megpörget a cucc. További flessek törnek rám! Horváth Zágreb-Split. Délszláv foci fless. Ez most „szarráteker”. Jön a magyar trip. Wi. Wilson. Wiiilssóóón!! Ajjaj, jön a rossz fless. Wilson Raj… Benkő Gábor: futball gyilkosok. Kutasi, Kenesei, Aczél… Pomper. ÁÁÁÁ. Le akarok jönni a cuccról!

Remegve guggolok a kádban, és hányok. A focitól hányok, és azoktól, akik bemocskolták ezt a szent játékot.

Davide, Isten hozott, remélem azért vagy itt, és nem nosztalgiázni jöttél…