A tél rejtett veszélyei: mítoszok és valóság

Az évszázad legmelegebb nyara van mögöttünk – de mi vár ránk télen? A forró nyár veszélyeiről rengeteget hallunk, de senki nem beszél a tél kockázatairól. A környezeti hatásokhoz a hideg évszakban is alkalmazkodnunk kell, méghozzá nem rutinból, vélekedések alapján, hanem a tényekre támaszkodva.  Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket és szembesítjük őket a valósággal. Ha néhány állítás meglepően újként hat, ne aggódj: mások is így vannak ezzel. Éppen ezért fontos, hogy tájékozódjunk.

Vélekedés: A téli napnak nincs ereje, télen nem lehet leégni.
Valóság: Napsütéses időben télen is le lehet égni, az UV-sugárzás erőssége nem függ szorosan az évszakoktól. Különösen érdemes óvatosnak lenni, ha hó is van, mert az megnövelheti az UV-sugárzás erősségét.

Vélekedés: A napszemüveg csak nyáron fontos, télen felesleges.
Valóság: Ha süt a nap, télen is erősen ajánlott napszemüveget viselni, és nem csak havas időben. Hiába nincs meleg, az UV-sugárzás ilyenkor is árthat a szemnek és a bőrnek. A megfelelő UV-védelemmel ellátott naptej és napszemüveg segít a megelőzésben.

Vélekedés: Fagyási sérülést csak rendkívül hideg időben lehet szerezni.
Valóság: Akár síelés, szánkózás, vagy téli kirándulás közben is szerezhetünk fagyási sérülést, különösen akkor, ha a szél hűtőhatása is érvényesül. A leginkább veszélyeztetett testrészek a kezek, lábak (átázott cipőben, kesztyűben méginkább), az orr, fülek és arc, mert ezek kihűlnek. A fagyási sérülések elkerüléséhez fontos a réteges öltözködés, a száraz ruha és cipő, illetve a szél elleni védelem.

Ahogy télen sem érdemes tévhitekre alapozni a védekezést, úgy más területeken is fontos a pontos infor-mációkra támaszkodni – például a dohányzás füstmentes technológiáinak világában is.

Vélekedés: A füstmentes termékek használata közben is keletkezik kátrány.
Valóság: Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használata során nincs égés, nincs füst, nem keletkezik kátrány. A káros anyagok száma lényegesen alacsonyabb a füstmentes alternatívák aeroszoljában mint a cigarettafüstben, azonban a káros anyagoktól kizárólag a leszokással szabadulhatunk meg teljes mértékben. Az egészségünk és a környezetünk egészsége érdekében a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket. 

Vélekedés: Elsősorban a nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos legtöbb egészségügyi ártalomért. 
Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható daganatos megbetegedések fő okozója nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst. A füstmentes termékek esetében nincs égés, így füst sem keletkezik. Azonban a nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, számos negatív hatása ismert, így például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre. 

Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Mint ahogyan a téli kikapcsolódásnak is létezik kockázatcsökkentett formája - de csak akkor, ha a tévhitek helyett tájékozódunk a tényekről. 
Aprónak látszó döntéseinken is sok múlik – de a kockázatokat csak a tényekre támaszkodva tudjuk csökkenteni.

A CIKK TÁRSADALMI FELVILÁGOSÍTÁS CÉLJÁBÓL LÉTREJÖTT, REKLÁMCÉLOKAT NEM SZOLGÁLÓ TÁJÉKOZTATÁS, AMELY A PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT. HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KÉSZÜLT.