tóth gabi
Orbán Viktor: Brüsszel mindig is kormányváltást akart Magyarországon
POLITIK
Létrehozva: 2023.12.29.
Tovább erősödik a magyar hadsereg
Teljesítjük a NATO-nak tett vállalásunkat.
A költségvetés idén is biztosította a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához, és Magyarország katonai kiadásai a vállaltnál egy évvel korábban, már 2023-ban elérték a GDP két százalékát. A kormány felelős honvédelmi politikájával Magyarország azon NATO-országok csoportjához tartozik, amelyek teljesítik a szövetségnek tett vállalásukat, és elegendő pénzt fordítanak védelemre.
A Honvédelmi Minisztérium 2023-ban – a NATO előírásainak megfelelően – a védelmi kiadások több mint húsz százalékát fejlesztésekre fordította.
A Magyar Nemzet sorra vette, hogy az elmúlt években megkötött szerződések alapján milyen új fegyverrendszerek álltak idén szolgálatba, illetve milyen új megrendelések születtek a Magyar Honvédségnél.
Új rakéták védik a légteret
A haderőfejlesztés szempontjából az idei év egyik legfontosabb eseménye a közepes hatótávolságú, nagy magasságú légvédelmet szolgáló NASAMS rendszer első két ütegének megérkézése volt. A győri légvédelmi rakétaezred eddig csak a kis hatótávolságú, amúgy korszerű francia Mistral rakétarendszerrel és az obsitos korba lépett, a 2000-es években modernizált KUB közepes légvédelmi rakétákkal rendelkezett. Az októberben bemutatott, 12 másik országban is alkalmazott rendszer legnagyobb erőssége, hogy irányítóállomások kapcsolatára épülő hálózati kialakítást tesz lehetővé, az egyes elemek egyedül is harckészek, valamint nagy távolságban széttelepíthetők, ami jelentősen növeli az oltalmazott légtér nagyságát, valamint a rendszer túlélőképességét.
A NASAMS-rendszer a NATO-államokban rendkívül elterjedt, kiváló amerikai gyártmányú AMRAAM rakétákkal működik, melyeket a magyar légierőnél rendszerben álló Gripen harci repülőgépek is használnak.
Magyarország az első NATO-ország, mely a NASAMS megnövelt hatótávolságú, úgynevezett AMRAAM–ER rakétáit is alkalmazza. Az elérhető adatok szerint a vadászgépekre is telepített AMRAAM rakéták földről indítva harminc kilométeres hatótávolságúak, és maximum 21 kilométer magasan lévő célokra lehet vele tüzelni, a megnövelt képességű AMRAAM–ER rakétákat már akár ötven kilométerre lévő, akár 37 és fél kilométer magasan repülő eszközökre is lehet indítani. A rendszerhez tartozó radar 120 kilométerre lát el, de más, még nagyobb hatótávolságú felderítő eszközök – ez Magyarország esetében a beszerzés alatt álló izraeli ELM 2084-es multifunkciós radarokat jelenti – jeleit is fel tudják dolgozni. A beszerzésben a magyar és a norvég kabinet mellett az amerikai kormány is részt vett a Raytheon céggel együttműködve.
A gyártó 2024 nyaráig további négy NASAMS-üteget, valamint egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit szállítja le. A NASAMS telepítését az tette lehetővé, hogy tavaly megkezdte működését az Airbustól beszerzett multifunkcionális légvédelmi rakétaműveleti központ, a SAMOC.
Harc a drónok ellen
Még nem konkrét beszerzés, de a múlt héten jött a hír, hogy a Skyranger 30 Lynx elnevezésű, közeli hatótávolságú légvédelmi torony kifejlesztésére kapott megbízást a Magyar Honvédségtől a német hadiipari vállalat, a Rheinmetall.
A 30 milliméteres gépágyúval és légvédelmi rakétával – Mistral – felszerelt, a honvédségnél már rendszeresített Lynx alvázára épülő eszköz a korszerű harcjárművekkel felszerelt nehézdandár közvetlen légvédelmi oltalmazását fogja ellátni, egyben szélesíti a Zalaegerszegen gyártott Lynx gyalogsági harcjármű típusváltozatainak skáláját is.
A légvédelmi torony palástján körben radarpanelok találhatók, amelyek 360 fokos körben képesek az ellenséges repülőeszközök, tüzérségi lövedékek felderítésére és nyomon követésére. A fegyverrendszer néhány éven belüli rendszeresítésével egy, a szocialista kormányok alatt felszámolt képesség, a csapatlégvédelem is újjáéled a magyar hadseregben.
Új fejezet: cirkálólőszerek
Ilyen még nem volt, mondhatnánk arra a hírre, hogy a Magyar Honvédség az ukrán–orosz, a kaukázusi és a közel-keleti háborúk tapasztalatai alapján öngyilkos drónokat, hivatalos nevükön cirkálólőszereket rendszeresít. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter idén júliusban Tusnádfürdőn jelentette be, hogy
Magyarország a Rheinmetall – UVision konglomerátumtól vásárol nagyon modern, nagy pontosságú csapásmérő képességgel rendelkező drónokat.
Korábban a Rheinmetall AG közleményben jelezte, hogy a kamikazedrónok a Hero Loitering Munitions névre hallgató, széles körben bizonyított lövedékcsaládhoz tartoznak, amelyet a Rheinmetall gyárt és forgalmaz Európában az izraeli UVision Air Ltd.-vel kötött együttműködési megállapodás keretében. A Rheinmetall szerint a Hero precíziós lőszerek a modern fegyveres erők számára a műveleti rugalmasság legmagasabb fokát biztosítják a harctereken. A Hero rendszereket úgy tervezték, hogy komplex harctéri körülmények között is működjönek, beleértve a GPS-vétel nélküli környezetet is. Azóta az is kiderült, hogy a drónok szállítása – amelyek gyártásában a magyar hadiipar is részt vesz – jövőre megkezdődik, és 2025-ben az összes megérkezik.
Nehéz vasban
Idén lendületet vett a NATO vállalásban szereplő nehézdandár felszerelése is. Az elmúlt hetekben megérkezett a tatai dandárhoz a jelenleg elérhető legmodernebb harckocsi, a magyar igények alapján legyártott Leopard 2A7HU első öt példánya, illetve egy-egy Wiesent 2-es műszaki harcjármű és hídvető, szintén Leopard 2-es alvázon.
A harckocsit az elektrooptikai rendszer, a motor, az erőátvitel, a fegyverzet olyan képességekkel ruházza fel, hogy gyakorlatilag a harcmezők királyának lehet nevezni.
A magyar Leopard páncélteste 7,7 méter hosszú, előrefordított löveggel a harckocsi hosszúsága kis híján 11 méter, súlya több mint 63 tonna. A harckocsi tűzerejéről az L55A1 típusjelű, 120 milliméter űrméretű Rheinmetall harckocsiágyú gondoskodik.
A továbbfejlesztett ágyú akár már ötezer méter távolságon is biztosítja az ellenséges célok hatékony leküzdését. A harckocsin van továbbá egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska, egy 12,7 milliméteres, toronytetőre szerelt távvezérelt nehézgéppuska, valamint 16 darab, egyenként 76 milliméteres ködgránátvető, amelyek repeszgránátok kilövésére is alkalmasak.
A harckocsi előkészítés nélkül képes 1,2 méter mélységű vízi átkelésre; előkészítéssel 2,25 méter mély gázlón, valamint négy méter mélységű víz alatt is képes átkelni. Az 1500 lóerős turbódízelmotor több mint hatvan kilométeres sebességre tudja gyorsítani a páncélost, a tartályokban 450 kilométerre elegendő üzemanyag van.
A harckocsi ágyújához többféle páncéltörő és többcélú lőszer rendelhető, valamint két különböző típusú lőtéri gránátot szerzett be a Magyar Honvédség. Magyarország szerződést kötött a német Rheinmetall céggel nagy mennyiségű lőszer beszerzésére. A gyártásba a Rheinmetall Waffe Munition GmbH és a magyar kormány által létrehozott, tüzérségi lövedékeket gyártó várpalotai üzem is bekapcsolódik.
A magyar páncélos fegyvernem megújítására a meglévő T–72-esek és a Leopard 2A4-esek mellé 2028-ig 44 Leopard A7-es érkezik Magyarországra, valamint öt Wisent műszaki mentőjármű és három Leguan hídvető, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tartalékalkatrészek, speciális eszközök és szimulátorok.
Folyamatosan érkeznek a honvédséghez a Lynx, magyarul Hiúz lánctalpas gyalogsági harcjárművek. Ennek kapcsán a legfrissebb hír, hogy decemberben ünnepélyes keretek között kigördült a zalaegerszegi gyárkapun az első itthon gyártott példány is.
A Rheinmetall Hungary Zrt. arról számolt be, hogy a német hadiipari óriás hazai leányvállalata elkészítette az első itthon gyártott és összeszerelt Lynx harcjárművet, melyet az ilyenkor kötelező gyári teszteket követően 2024 első felében adnak át a Magyar Honvédségnek, hogy csatlakozzon a már átadott, de még Németországban készült példányokhoz.
Magyarország még 2020. augusztus 16-án szerződött le a Rheinmetall AG-val a KF41 Lynx hazai gyártásáról. A Honvédelmi Minisztérium 2020. szeptember 9-én mintegy kétmilliárd euró értékben rendelt 209 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet, utóbbiból a kontraktus szerint 163 darab Zalaegerszegen készül, de azóta több forrás is pedzegette, hogy ez az arány módosulhat a magyar gyártósor javára.
Szintén a zalaegerszegi üzemet érinti a hír, hogy Magyarország ipartörténelmet ír azzal, hogy részt vesz egy új harckocsi, a Panther EVO kifejlesztésében, gyártásában és rendszeresítésében is. A fejlesztési programhoz hazánk 288 millió euróval, a zalaegerszegi kutatási-fejlesztési hekyszínnel és mérnökökkel járul hozzá.
A Rheinmetall közleménye szerint az új harckocsiban ugyanaz a német cég által gyártott, jelenleg legmodernebb, 120 milliméteres, L55A1 típusjelű harckocsiágyú lesz, amely a honvédség folyamatosan érkező Leopard 2A7HU tankjainak is a fő fegyverzetét alkotja. Azzal a különbséggel, hogy a Panther esetében már automata töltő fogja a páncélozott tárolóból a csőbe juttatni a lőszert.
Az új Panther EVO súlya a Leopard 2-esek 65-70 tonnás össztömegével szemben – a modern passzív és aktív védelmi technológiák, például a szintén Zalaegerszegen gyártott Lynx–Hiúz gyalogsági harcjárműveken is használt StrikeShield rendszer miatt – könnyebb lesz, az alváza a BPz 3 Büffel műszaki harckocsi konstrukcióján alapul, amely szintén rendszerben áll már a honvédségnél.
A török fél folytatta a Gidrán 4×4-es páncélozott terepjárók szállítását, a beérkezett járművek kommunikációs és fegyverzettechnikai integrációját a kaposvári HT Division üzemében végzik. Arról is szerződés született, hogy magát a páncélozott terepjárót is Magyarországon, a győri Rába erre a célra létrehozott vegyesvállalata fogja készíteni. Legalább kétszáz új munkahely létesül a megállapodás nyomán, valamint széles körű beszállítói hálózatot is bevonnak a gyártásba. A létrejött vegyesvállalatot Gidrán névre keresztelik.
Elsöprő tűzerő
A páncélosok érkezésével párhuzamosan teljessé vált a tatai nehézdandár önjáró tüzér osztálya, sőt azóta rendszerbe állító gyakorlaton is részt vettek. A szintén Leopard 2-es fődarabokból felépülő, páncélozott, 155 milliméteres automata löveget hordozó PzH 2000-esből 24 darabot rendszeresített a honvédség.
Az önjáró, a páncélos csapatokkal együtt mozogó, gyorsan helyet változtatni képes lövegekkel szintén egy a szocialista kormányok alatt felszámolt képesség jelent meg újra a honvédségnél.
A lövegek 155 milliméteres gránátjait szintén Várpalotán fogják készíteni. A PzH 2000-esek a vontatott D–20 típusú ágyútarackokhoz képest óriási technológiai ugrást jelentenek. A tüzérséghez érkeztek még 120 milliméteres, utánfutón szállítható, M–12 típusú nehéz aknavetők az osztrák Hirtenberg nevű gyártól, melyet a magyar állam még 2019-ben vásárolt fel.
Magyar szárnyak
A légierő területén is fontos év volt a 2023-as. Folytatódott a kiképzés az elmúlt években beérkezett húsz darab könnyű, többcélú Airbus H145M helikopterekre, amit beárnyékolt egy horvátországi katasztrófa, ahol a háromfős személyzet és a gép is odaveszett. Közben folyamatosan érkeznek a nagyobb testvér, a közepes Airbus H225M példányai a szolnoki bázisra.
A 16 darab közepes katonai szállítóhelikopterek egy része – a hat darab speciális műveletekre optimalizált H145M-hez hasonlóan – felfegyverezhető lesz.
A szolnoki bázison is nagy változások vannak, épül az a hangárkompolexum, ami az elmúlt és elkövetkezendő években többszörösére duzzadó forgószárnyas flottát be tudja majd fogadni.
Ami a hagyományos repülőgépeket illeti, épül a magyar légierőnek Brazíliában, az Embraer üzemében az a két darab KC–390-es katonai teherszállító repülőgép, amellyel régi – deszantolás – és új – légi utántöltés és légi egészségügyi egység telepítése – képességek jelennek meg a Magyar Honvédségnél. Az első gépen idén szeptemberben először kapcsolták be a pilótafülkek egyes rendszereit. A gép elektromos rendszere elkészült és működőképes.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
