"Időben szóltam, hogy elmebeteg" - Gulyás Gergely keményen beleszállt Magyar Péterbe

INSIDER
Létrehozva: 2021.12.02.

Városháza-botrány: Bajnai megtagadta a részvételt a vizsgálóbizottság munkájában

Bajnai Gordon visszaküldte az idézést, amit küldtek neki, tehát az exminiszterelnök megtagadta a vizsgálóbizottság munkájában való részvételt.

Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője az ATV szerda esti adásában beszélt a Városháza-ügyről.

Mint ismeretes, a fővárosi vezetés vizsgálóbizottságot állított fel a Városháza-ügy feltárására. A javaslatot Láng Zsolt nyújtotta be, amit a főváros balliberális vezetése elfogadott azzal a kitétellel, hogy az ügyben érintett Bajnai Gordont nem kérdezhetik meg. Láng Zsolt elmondta: Karácsony Gergely egy hónapja, a botrány kirobbanása óta folyamatosan terel. Felidézte, hogy a főpolgármester először fake news-nak minősítette az Index által kirobbantott ügyet, most mégis vizsgálóbizottság áll fel az ügyben, bár ez is úgy, hogy mindösszesen két hetük van feltárni a Városháza-ügyet, és különböző feltételeket szabtak. Láng Zsolt a műsorban bemutatta az előterjesztést is. Elmondta, hogy a vizsgálóbizottságot miért szükséges felállítani: a Városháza eladásáról szóló tanulmány, az ügyben érintett személyek szerepe és a hangfelvételeken szereplő személyek szerepe miatt. A baloldali módosító ezzel szemben kötelező előírásokat tartalmaz, azaz meghatározza, hogy mit és hogyan vizsgálhatnak. A módosítóban le van írva, hogy az vizsgálható, hogy Berki Zsolt kikkel találkozott, Gansperger Gyulának milyen állítólagos fideszes kötődései vannak, és hogy a hangfelvételeket az orosz dezinformációs kampánymódszerekkel készítették-e. Láng Zsolt nem tartja szerencsésnek, hogy

Bajnai Gordon visszaküldte az idézést, amit küldtek neki, tehát az exminiszterelnök megtagadta a vizsgálóbizottság munkájában való részvételt.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint mindenkinek, így Karácsony Gergelynek is érdeke, hogy ebben a súlyos ügyben mindenki tisztán lásson, és kiderüljön, mi is zajlik a Városháza körül. A politikus annak kapcsán, hogy a decemberi közgyűlésre beszámolási kötelezettsége van a bizottságnak, azt mondta, hogy magának az ügyrendnek az áttekintése két hét, tehát súlyosan korlátozza a bizottság hatékonyságát a szoros határidő. Láng Zsolt abban bízik, hogy a közgyűlés meghosszabbítja a vizsgálati időt, „hacsak nincs ott a baloldali többségű vezetésnél az ítélet”.

„Nem tudom, mit szeretnének ezek a fiúk, őszintén mondom. Polgármesterek ülnek most bent ebben a bizottságban a baloldalról, de eddig még semmi mást nem tettek, mint folyamatosan ilyen visszatámadásban vannak,

ahelyett, hogy partnerként ők is azt mondanák, hogy igen, nekünk is baloldali polgármesterekként fontos az, hogy kiderüljön, hogy nincs ilyen ügy a fővárosban” – fogalmazott Láng Zsolt. A frakcióvezető hangsúlyozta, ez nem a Fidesz kérése, hanem mindenki számára fontos, hogy ez az ügy fel legyen tárva. Emlékeztetett, hogy

Karácsony a fake news-ozás után elmondta, hogy 2020 novemberében eléjük került egy tanulmány, majd arról döntöttek, hogy nem adják el a Városházát. Ehhez képest jött egy felvétel, ami 2021 májusában készült, amelyben arról tárgyal a fővárosi vagyonkezelő, hogy értékesítik az ingatlant.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón beszélt a Városháza-ügyről és a Bajnai Gordon körül kirobbant botrányokról is. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:

A főváros vizsgálóbizottságot állított fel, aminek a működését a főpolgármester és bizalmasai korlátozni igyekeznek, „elsősorban Bajnai Gordon, aki főpolgármester úrnak a legnagyobb támogatója, de a bizottság előtt nem hajlandó megjelenni, noha ebben az ügyben nyilvánvalóan nyakig benne van.”

A bizottság dolga ennek kivizsgálása, a kormány nem dönt ilyen kérdésekben.
A 2010 előtti gyakorlathoz hasonlóan a főváros baloldali vezetése ezúttal is külföldi kézbe adta volna a közvagyont.
Gansperger Gyula mellett a fővárosi „cápák” egyéb csatornákon is gőzerővel dolgoztak annak érdekében, hogy a Városháza épületén minél hamarabb túladhassanak. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok, köztük

számos e-mail, Viber-üzenet ugyanis arról tanúskodik, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója, Barts Balázs mellett a mindenféle hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlannal összefüggésben.

Berki – a levelek tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy kik lehettek még az értékesítés potenciális célpontjai. Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt.

Kicsoda Berki Zsolt?

Ennek megválaszolásához több mint egy évtizeddel ezelőttig, egészen a szocialista kormányzás időszakáig kell visszamennünk.

Berki Zsolt testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt.

Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek egyébként – több e-mail tanúsága szerint – napjainkban is szorosan összehangolják a teendőiket, és több elektronikus levél bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától, F. Ildikó ingatlanhasznosítótól közvetlenül kapják a szenzitív belső információkat.

Az olaszok már a spájzban vannak

A Mediaworks Hírcentrumának birtokában lévő levelezés szerint az értékesítés előtt álló ingatlanokról megszerzett tudnivalókat először Berki Zsolt juttatta el a testvérének, majd

Berki József továbbította azoknak az ismerőseinek, akikről azt feltételezte, hogy kapcsolatba tudnak kerülni valódi nagyhalakkal. Így jutott el az ajánlat az olasz befektetői köröket képviselő Riccardo Salvatoréhoz.

Az olaszokhoz eljuttatott dokumentumokban két fővárosi ingatlanról esik szó. Az egyik a Városháza, a másik pedig a XI. kerületi Rimaszombati út 2–4. Előbbiről már rengeteget lehetett hallani az elmúlt időszakban, utóbbiról pedig azt érdemes tudni, hogy a Budaörsi út és a Koszorúslány utca között elterülő telekről van szó, amelyeknek összterülete 29 560 négyzetméter. A bemutató anyag szerint a „Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – a Budapest One irodaház szomszédjában, a Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1–M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű telek”. Az üzenetváltásokból az meglehetősen jól érzékelhető, hogy a Városháza-projektre több energiát fordított Riccardo Salvatore, aki néhány bizalmasának megadta a meglévő épület paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit.

Tájékoztatása szerint az ingatlan ára nyolcvanmilliárd forint, amelyből a már jól ismert városházi szleng szerint a „jutalék” kétmilliárd forint. Jutalék alatt ebben az esetben azt az összeget kell érteni, amelyet a korrupciós ügyletben közreműködő személyek, döntéshozók kapnak az adásvétel lebonyolítását követően.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek