A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint mindenkinek, így Karácsony Gergelynek is érdeke, hogy ebben a súlyos ügyben mindenki tisztán lásson, és kiderüljön, mi is zajlik a Városháza körül. A politikus annak kapcsán, hogy a decemberi közgyűlésre beszámolási kötelezettsége van a bizottságnak, azt mondta, hogy magának az ügyrendnek az áttekintése két hét, tehát súlyosan korlátozza a bizottság hatékonyságát a szoros határidő. Láng Zsolt abban bízik, hogy a közgyűlés meghosszabbítja a vizsgálati időt, „hacsak nincs ott a baloldali többségű vezetésnél az ítélet”.
Bajnai Gordon visszaküldte az idézést, amit küldtek neki, tehát az exminiszterelnök megtagadta a vizsgálóbizottság munkájában való részvételt.
ahelyett, hogy partnerként ők is azt mondanák, hogy igen, nekünk is baloldali polgármesterekként fontos az, hogy kiderüljön, hogy nincs ilyen ügy a fővárosban” – fogalmazott Láng Zsolt. A frakcióvezető hangsúlyozta, ez nem a Fidesz kérése, hanem mindenki számára fontos, hogy ez az ügy fel legyen tárva. Emlékeztetett, hogy
„Nem tudom, mit szeretnének ezek a fiúk, őszintén mondom. Polgármesterek ülnek most bent ebben a bizottságban a baloldalról, de eddig még semmi mást nem tettek, mint folyamatosan ilyen visszatámadásban vannak,
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón beszélt a Városháza-ügyről és a Bajnai Gordon körül kirobbant botrányokról is. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:
Karácsony a fake news-ozás után elmondta, hogy 2020 novemberében eléjük került egy tanulmány, majd arról döntöttek, hogy nem adják el a Városházát. Ehhez képest jött egy felvétel, ami 2021 májusában készült, amelyben arról tárgyal a fővárosi vagyonkezelő, hogy értékesítik az ingatlant.
A bizottság dolga ennek kivizsgálása, a kormány nem dönt ilyen kérdésekben.
A főváros vizsgálóbizottságot állított fel, aminek a működését a főpolgármester és bizalmasai korlátozni igyekeznek, „elsősorban Bajnai Gordon, aki főpolgármester úrnak a legnagyobb támogatója, de a bizottság előtt nem hajlandó megjelenni, noha ebben az ügyben nyilvánvalóan nyakig benne van.”
A 2010 előtti gyakorlathoz hasonlóan a főváros baloldali vezetése ezúttal is külföldi kézbe adta volna a közvagyont.
Gansperger Gyula mellett a fővárosi „cápák” egyéb csatornákon is gőzerővel dolgoztak annak érdekében, hogy a Városháza épületén minél hamarabb túladhassanak. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok, köztük
Berki – a levelek tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy kik lehettek még az értékesítés potenciális célpontjai. Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt.
számos e-mail, Viber-üzenet ugyanis arról tanúskodik, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója, Barts Balázs mellett a mindenféle hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlannal összefüggésben.
Kicsoda Berki Zsolt?
Ennek megválaszolásához több mint egy évtizeddel ezelőttig, egészen a szocialista kormányzás időszakáig kell visszamennünk.Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek egyébként – több e-mail tanúsága szerint – napjainkban is szorosan összehangolják a teendőiket, és több elektronikus levél bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától, F. Ildikó ingatlanhasznosítótól közvetlenül kapják a szenzitív belső információkat.
Berki Zsolt testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt.
Az olaszok már a spájzban vannak
A Mediaworks Hírcentrumának birtokában lévő levelezés szerint az értékesítés előtt álló ingatlanokról megszerzett tudnivalókat először Berki Zsolt juttatta el a testvérének, majdAz olaszokhoz eljuttatott dokumentumokban két fővárosi ingatlanról esik szó. Az egyik a Városháza, a másik pedig a XI. kerületi Rimaszombati út 2–4. Előbbiről már rengeteget lehetett hallani az elmúlt időszakban, utóbbiról pedig azt érdemes tudni, hogy a Budaörsi út és a Koszorúslány utca között elterülő telekről van szó, amelyeknek összterülete 29 560 négyzetméter. A bemutató anyag szerint a „Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – a Budapest One irodaház szomszédjában, a Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1–M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű telek”. Az üzenetváltásokból az meglehetősen jól érzékelhető, hogy a Városháza-projektre több energiát fordított Riccardo Salvatore, aki néhány bizalmasának megadta a meglévő épület paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit.
Berki József továbbította azoknak az ismerőseinek, akikről azt feltételezte, hogy kapcsolatba tudnak kerülni valódi nagyhalakkal. Így jutott el az ajánlat az olasz befektetői köröket képviselő Riccardo Salvatoréhoz.