„Rengeteg munkánk volt abban, hogy 2014-ben több mint 300 új, bankkártyát is elfogadó, bérletet is árusító, éjjel-nappal működő automata jelent meg a BKK hálózatán” – reagált Vitézy Dávid arra a hírre, hogy a BKK tizenöt százalékkal csökkenti a jegyárusító automaták számát a fővárosban. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója emlékeztetett: korábban még az általa létrehozott Budapest Közlekedési Központ (BKK) előtti időkben az emberek a szabad ég alatt álltak sorban bérletért a pénztárak előtt, a BKV elszórt automatái csak érmét fogadtak el, és csak jegyet adtak ki – már ha egyáltalán működtek.

„Az új automaták és az értékesítési csatornák bővítése révén minden várakozásunkon felül, tízmilliárd forinttal nőttek a jegyárbevételek, éjjel-nappal elérhetővé váltak a jegyek és bérletek a város számos pontján.

Mi történik most? Több ügyfélközpont idei bezárása után, idézem a BKK – Budapesti Közlekedési Központ mai közleményét: a BKK nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenti a készülékek darabszámát. A városban vannak olyan helyszínek is, ahol egyszerre több készülék üzemel egymás mellett – hívta fel a figyelmet Vitézy, aki rámutatott: az automaták üzembe állítása után szerzett tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az értékesítési csatornák szűkítésének hatása bevételkiesés lesz, tehát a BKK és ezáltal a főváros pénzügyi pozíciói romlani és nem javulni fognak az intézkedés révén.

„Szomorú, hogy itt tartunk és 12 év után először ismét ez a fajta rövidlátó, megszorító logika érvényesül, ami 2010 előtt is fémjelezte a BKV értékesítési gyakorlatát”

– zárta sorait a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Az automaták számának a csökkentését a BKK azzal magyarázza, hogy elmúlt években jelentősen megváltoztak a közösségi közlekedést használók vásárlási szokásai. Ma már minden tizedik BKK-bérletet mobiljegyként váltanak meg, emellett a bankkártyás fizetések száma is folyamatosan nő.

„A tendenciához igazodva a következő időszakban folyamatosan nőhet azon BKK-automatáknak a száma, amelyeknél kizárólag bankkártyával lehet majd fizetni, így gyorsabbá és érintésmentessé válik a vásárlás. A készpénzes fizetés lehetősége természetesen nem szűnik meg, az továbbra is elérhető lesz minden jelenlegi értékesítő ponton” – írta közleményében a BKK. Ami azért is érdekes, mert

a fővárosi cég sorra zárja be a jegyárusító ügyfélközpontjait.

Például Rákosmentén égetően hiányzik a bezárt jegyárusítóhely. Mindezeket tovább tetézi, hogy a BKV szinte összes járatán – még az agglomerációt érintő kiegészítő jeggyel igénybe vehető járatokon is – bevezeti az első ajtós felszállási rendet. Ami annyit tesz, hogy önhibán kívül jegyet vásárolni képtelen utas nem tudja használni a szolgáltatást. A hír hallatán a Budakeszi csevegő Facebook-csoportban többen arra panaszkodtak, hogy a városban csak néhány automata található, s többnyire azok sem működnek tökéletesen. A helyi lakosok szükségesnek tartanák, ha a BKK az összes megállóhelyre telepítene jegykiadó automatát. Hiába a mobiljegy, ha az adott utas nem használ okostelefont, azon belül banki alkalmazást.

Ugyan a járművezetőnél is van lehetőség jegyvásárlásra, de ennek is van hátulütője: helyben magasabb a viteldíj, és a sofőrök kizárólag a pontos összeget fogadják el, pénzt váltani nem tudnak.

Ezzel nehéz helyzetbe hozzák a közösségi közlekedést használókat, ugyanis ha jutnak jegyhez, nem tudják használni a közösségi közlekedést. Sőt, automata hiányában a bérlet nélkül utazók arra lesznek kényszerítve, hogy a helyben váltott, drágább jegyet vásárolják meg.

Karácsony Gergely által vezetett főváros először a hulladékgyűjtő kosarak egyharmadát szereltette le Budapesten az üzemeltetés költségeinek csökkenését remélve ettől. Ez évtől pedig a BKV költségeinek a lefaragása kezdődött: megszüntették a BKV hajójáratot, bezártak több ügyfélközpontot és harmincéves klíma nélküli villamosok vételére kötöttek szerződést.

Esztelen döntés, több mint 20 jegypénztárost bocsátott el a BKK

A Rákosmente ügyfélközpontot, és az ikonikus Gombát egyszerre zárta be a BKK május végén. Azóta mindössze egy, az Örs vezér téren nyitva tartó ablaknál zajlik a jegyárusítás, tehát egy embernek kell eladnia a több ezer jegyet és bérletet. Május 31-én bezárt az Örs vezér tér ikonikus épülete, a kör alakú Gomba, aminek alsó szintjén jegypénztár működött, és megszűnt a XVII. kerületi Rákosmente ügyfélközpont is. A BKK azzal indokolta döntését, hogy az átalakuló utasforgalom miatt szükségessé vált az eddig működő ügyfélközpontok felülvizsgálata. Az Örs vezér téren, és annak vonzáskörzetében azonban így egy üzemelő jegypénztár maradt, annak is csak az egyik ablaka tart nyitva. Ráadásul a jegypénztár nyitvatartási ideje is lerövidült, a korábbi hajnali kezdés, és késő esti zárás után már csak reggel fél héttől este fél hétig tart nyitva. Így a jegypénztárosok korábbi két műszakából (délelőtti és délutáni) is egy, 12 órás műszakot csinált a BKK. Az egy nyitva tartó ablaknál folyamatos a sorban állás, körülbelül percenként váltják egymást az emberek, akik vásárlásaikról akár számlát is kérhetnek, ráadásul a 10-es gyűjtőjegyet maga a pénztáros nyomatja ki a helyszínen. Mivel az emberek többsége általában nem is sima szóló vonaljegyet vásárol, hanem havi bérletet, Budapest bérletet, gyűjtőjegyeket, egy átlagos hétköznapon is kétmillió forint felett lehet a forgalma, a hó eleji, „bérletes” napokon pedig több mint három millió forintnyi árut is eladhat. Az egyetlen működő ablakot mindössze a jegy- és bérletkiadó automaták tudnák kicsit felszabadítani, ezeket azonban több okból sem használják az emberek: az Örs vezér téri aluljáróból felérve rögtön a jegykiadó ablak tűnik fel, míg az automaták takarásban vannak, a legtöbb ember pedig akkor sem szeretné őket használni, ha látja.

A járvány és a hajléktalanok miatt sem szeretném tapogatni azokat a gombokat

– indokolta egy utas lapunknak, hogy miért áll sorba a jegypénztárnál.