Pert vesztett Márki-Zay finanszírozója, Bige László, ki kell fizetnie a 11 milliárdos büntetést

– tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely kedden kapta kézhez a bíróság határozatát. A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, a cégcsoport nyolc napon belül fellebbezéssel élhet ellene a Kúriánál. Amennyiben fellebbeznek, akkor a Kúria döntéséig nem kell megfizetniük azt a 11 milliárd forintos bírságot, amit még októberben szabott ki a versenyhivatal kartellezés miatt. A Magyar Nemzet kérdésére a GVH azt is közölte, hogy Bige László cégcsoportja részéről eddig nem történt befizetés. Emlékezetes, hogy a versenyhivatal még októberben rekordösszegű, 14 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt, ebből 11 milliárd Bige László baloldali milliárdos cégcsoportját sújtotta. A hivatal négy éven át tartó vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Bige László a sajtónyilatkozataiban tagadta a kartellezést, szerinte teljesen alaptalan a GVH 250 oldalas indoklása. Már akkor előrebocsátották, hogy biztosan megtámadják a döntést a bíróságon. Ez az eljárás évekig húzódhat, de nem jelenti azt, hogy a „műtrágyakirálynak„ ne kellene fizetnie, a per ugyanis nem halasztó hatályú. Az egyetlen kibúvó az azonnali jogvédelem kimondása lenne, ezt azonban most elutasította első fokon a bíróság. Ismert, hogy Bige László nyíltan támogatja a baloldalt, és személy szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet, eddig 65 millió forinttal szállt be a választási kampányukba. A 36 milliárd forintot is elérheti az a kár, amelyet a műtrágya-kartellezéssel Bige László és cégei okoztak a magyar gazdálkodóknak – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Felháborítónak tartja, hogy a nagyvállalkozó visszaélt piaci fölényével. Szavai szerint teljesen jogos az a kérdés: hová lett a pénz? Győrffy Balázs kifejtette: Bige László piaci erőfölényével él vissza, cégei ugyanis önmagukban képesek a Magyarországon felhasznált műtrágya hatvan százalékát előállítani, aminek jelentős árbefolyásoló hatása van. Nagy István úgy fogalmazott, Bige László, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. tulajdonosa „komoly csapást mért a magyar mezőgazdaságra” azzal, hogy piaci helyzetét kihasználva, mesterségesen emelte a műtrágya árát a mostani, egyébként is magas világpiaci árak mellett. Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: vérlázító és megengedhetetlen, amit Bige László művel a gazdákkal, hiszen semmi nem indokolta, hogy 4–4,5 szeresére emelkedjen a nitrogénműtrágya ára. Emlékeztetett, egy évvel ezelőtt 5000–5800 forintot kértek száz kilogramm műtrágyáért. Az Agrárminisztérium megteszi azokat a lépéseket, amelyek a kartellezési együttműködéseket maximálisan kizárják a piacról – jelentette ki ugyancsak a tárca parlamenti államtitkára. Farkas Sándor sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar gazdák a műtrágyapiacon hosszú éveken keresztül folyamatos áremelkedésnek voltak kitéve, amelyet nem tudtak áthárítani, így az gazdálkodásuk hatékonyságát, eredményességét rontotta. Az államtitkár szerint számítások igazolják, hogy az elmúlt hét évben nagyjából 36 milliárd forint kár érhette a gazdálkodókat. Farkas Sándor emlékeztetett, hogy a Nitrogénművek Zrt. kartellezési politikájára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata világított rá. A GVH októberben megállapította, hogy a műtrágyapiacon komoly kartellezés folyt, és emiatt jelentős összegű büntetéseket szabott ki. A kartellező cégek közül néhányan a rájuk kirótt bírságot pár napon belül be is fizették, ezzel elismerve az ármegegyezést. A Bige Holding azonban a rá kiszabott büntetést nem fogadta el, és bírósághoz fordult – tette hozzá. Az államtitkár hozzátette: a kartellezést követően – a magyar gazdatársadalmat teljes bizonytalanságba tartva – a Nitrogénművek Zrt. meghirdette, hogy decemberben egyetlen napon adnak lehetőséget a gazdáknak arra, hogy kössék le a következő évi műtrágyamennyiségeket. Farkas Sándor hangsúlyozta: az agrártársadalom elmúlt több mint másfél évben nyújtott teljesítménye alapján látható, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazattá vált, amelyet a kormány a következő uniós ciklusban a vidékfejlesztési program révén tovább erősít majd. Éppen ezért a magyar kormány visszautasítja és megbünteti az olyan gazdasági cselekményeket, mint a kartellezés, és megvédi a magyar gazdatársadalmat – tette hozzá az államtitkár. Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke hangsúlyozta: a műtrágya, a „növények üzemanyaga” egy olyan anyag a mezőgazdaságban, amely nem megkerülhető. Ez határozza meg, hogy a magyar gazdák milyen terméseredményeket érnek el, és sokszor ezen múlik, hogy a fogyasztók számára mennyiért érhető el az élelmiszerboltok polcain az adott élelmiszer. Az elnök szerint, ha nincs elég és megfelelő mennyiségű műtrágya, akkor jóval kevesebb lesz a termés, a hiány pedig rendszerint árfelhajtó eredményt produkál – tette hozzá. Szél István emlékeztetett, Csongrád-Csanád megyében jelenleg több mint 238 ezer hektár szántóterület van, amelyhez mintegy 40 ezer hektár konyhakert, gyümölcsös, szőlő és gyep társul. A megyében 12,5 ezer egységes kérelmet adtak be, tehát összességében ennyi gazdát érint a műtrágya kérdése. Ezért is fontos számukra is az egységes fellépés.