Meddig tarthat még a koronavírus-válság? Ezt találgatja a fél világ

Nos ez az a kérdés, amire még senki nem tudja a választ. Mindenki, naponta többször is a megbetegedési és a halálozási statisztikákat bújja. Azt próbáljuk meg mindannyian kiolvasni a számokból, hogy eljutottunk-e már az ijesztő járvány csúcspontjára, javuló tendenciát mutatnak-e már végre az ijesztő adatok?

Rengeteg még a kérdőjel. Miközben naponta szólnak hírek biztató kutatási eredményekről, valójában senki nem tudja azt sem, hogy mikorra áll majd rendelkezésre százmillió-számra mindenki által elérhető áron oltóanyag. A leginkább pesszimistább jóslatok akár 18 hónapról is szólnak, míg a lelkes optimisták már akár a nyár elejére lehetőséget látnak erre.

A higgadt elemzők inkább az első verziót látják valószínűnek, hiszen nemcsak az oltóanyag kifejlesztéséről, de biztonságos teszteléséről, hatalmas mennyiségben, elérhető áron való előállításáról is szó van. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyi időbe telhet több milliárd ember beoltása az egész földgolyón. Anthony Fauci immunológus, aki 1984 óta vezeti az amerikai National Institute of Allergy and Infecitous Deseasest (NIAID), azaz az ottani „tisztiorvosi szolgálatot”, szintén 18 hónapra teszi a vakcina-fordulópontot.

Az amerikai egészségügyi hatóságok a Moderna nevű biotech vállalattal álltak össze annak érdekében, hogy kifejlesszék az oltást. Az első embereken végzett kísérleteket március 16-án kezdték meg. Azt vizsgálják, hogy az önkéntesek szervezetében milyen mellékhatásokat okoz a kísérleti szer. Néhány hónapra csupán az adatok feldolgozásához is szükség van.

Gulyás Gergely miniszter a március 26-i kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, hogy jelenlegi ismereteink szerint június-júliusban tetőzhet a járvány, de a becslések nagyon eltérőek, így a dátum nem számonkérhető.

Ha bárki túl korán enyhít a korlátozásokon, az a tűzzel játszik, hiszen a járvány új lendületet vehet és még több ember eshet áldozatul.

Így hát most minden szakember oszt-szoroz. Azt szeretnék tudni, hogy mikortól laposodik a megbetegedések görbéje, s hogy a korlátozások következtében mennyire csökkent le egy ember átlagos kapcsolattartási száma, vagyis, hogy átlag hány emberrel találkozunk egy napon. Ez a szám ma Európában, azokban az országokban ahol szigorú kijárási korlátozásokat vezettek be a korábbi 2, 65-ös átlagról a remények szerint már lecsökkent 0,5 – 06-ra. Ami mindenképpen a megbetegedések számának a csökkenéséhez kell, hogy vezessen.

A megválaszolhatatlan kérdés, hogy mikor lesz vége, újra meg újra előjön. Az első, ma más sokszor cáfolt forgatókönyv szerint a vírus a tavaszi felmelegedéssel lelassul, majd lecseng. A korábbi járványok során gyűjtött tapasztalatok szerint még mindig benne van valamennyire a pakliban, hogy melegebb, nedvesebb időben a járvány lecsillapodik, az életünk pedig visszatérhet a normális kerékvágásba, de erre nincs semmilyen garancia, túl sok még az ismeretlen tényező. Nincs is már olyan szakember, aki ezzel hozakodnak elő. A korábbi influenzajárványok tapasztalatai azonban mégiscsak hihetővé teszik ezt a verziót is. Egy másik állítás szerint vírus terjedése csak akkor fullad majd ki, amikor már senkit sem tud megfertőzni. Ez azt jelentené, hogy Föld lakosságának 40 – 70 százaléka fertőződne meg a betegséggel, és a fertőzöttek nagyjából 2 százaléka halna bele a betegségbe. Ezt az jelenti, hogy világszerte 64 – 112 millió ember halna meg a koronavírus fertőzés következtében. Ebben az esetbe az élet minden területe: a gazdaság, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a kultúra, az oktatás, és az emberek mentális állapota is súlyos, gyógyíthatatlan, talán évtizedekre kiható sebeket szerezne.