kulcsár edina
Lényegében a 2022-es hazai választásokba való első beavatkozás, hogy az EP jogállamisági missziója Magyarországra látogat.
„Jogállamisági” misszió keretében látogat Magyarországra az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) zömében balliberális képviselőkből álló csoportja. A héttagú EP-delegáció mától egészen péntekig tartózkodik majd hazánkban: a politikusok a papírforma szerint főleg kormánykritikus és baloldali politikusokkal, civil szervezetekkel, valamint médiaszemélyiségekkel fognak találkozni.
Egyeztetnek többek között Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András baloldali miniszterelnök-jelöltekkel, de az ellenzéki koalíciót működtető Gyurcsány Ferenc is vendégül látja őket egy beszélgetésre.
A sajtó képviselői közül például az RTL Klub, a Klub Rádió, a 168 óra, a Political Capital, illetve a közmédia és az Origó ül le a képviselőkkel. Ellenzéki narratívát közvetítő szervezetek felkeresése – Amnesty International, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT-szövetség, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – is bőven található a programjukban.
Borítékolható tehát, hogy az uniós parlamenti szakbizottság látogatása brüsszeli erődemonstráció a jövő évi magyarországi választások előtt, a vizit lényegében az európai baloldal kampánycéljait szolgálja.
A LIBE-tagok a „jogállamisági” misszió égisze alatt következtetéseket is megfogalmaznak majd, ám ettől sem kell sok újdonságot várni: a magyar jogállam megszűnése, az alapvető jogok magyarországi csorbulása állandó narratíva a testületben, amely gyakorlatilag évek óta napirendjén tartja a magyar jogállamiság ügyét. Emlékezetes, hogy 2018-ban az EP ezen szakbizottságának a „tollából” született meg a Sargentini-jelentés, aminek az elfogadását követően jogállamisági eljárás indult Magyarország ellen. A baloldali képviselők célja immár ennél is nagyobb: az Európai Bizottságot a hazánknak járó uniós források elzárására akarják rávenni.
„A küldöttség nem titkolt szándéka, hogy az általuk elv helyett eszközként használt jogállamiság kérdéskörében újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt, valamint hogy a lassan teljes érdektelenségbe fulladó hetes cikkely szerinti eljárásról tárgyaljanak. Magyarország továbbra is egy következetes és önazonos állásponthoz tartja magát: egy uniós intézmény sem lépheti át a szerződésekben rögzített hatásköröket csak azért, mert egy tagállam nem úgy táncol, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek”
– írta tegnap Varga Judit a vizittel kapcsolatban a közösségi oldalain. Az igazságügyi miniszter szintén fogadja majd a hétfős delegációt.
Árulkodó egyébként, hogy annak tagjai lényegében egytől egyig migránsbarát EP-képviselők vagy épp LMBTQ-aktivisták. Az „új Sargentini”, a zöldpárti Gwendoline Delbos Corfield a felelőse jelenleg a magyar jogállamisági dossziénak Strasbourgban, így magától értetődő, hogy ő is hazánkba érkezik. Delbos Corfield már a LIBE szeptember eleji ülésén is követelte, hogy „az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet százszor alaposabban vizsgálja, mint a többi országét”, s lényegében minden lehetőséget megragad arra, hogy elsirassa a magyar jogállamiságot.
Hozzá hasonlóan a svéd, baloldali képviselőnő, Malin Björk sem lelkesedik Magyarországért: a nyíltan leszbikus, magát feministának nevező politikus korábban többször is botrányba keveredett. Felvette például a vaskos európai parlamenti napidíját – annak ellenére, hogy az Brüsszelben élő képviselőként nem járt volna neki. Még a szélsőségesen liberális köröket is kiborította, amikor egy korábbi lapinterjúban felfedte: az EP-től kapott pénzügyi keretének (értsd: az európai adófizetők pénzének) egy részét a balos frakció logójával ellátott, 3D-ben nyomtatott, műanyag női genitáliákra költötte.
Hűha! Momentumos politikus is érkezik a LIBE tagjaként Donáth Anna is tagja annak a héttagú uniós delegációnak, amely az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselőiből áll és a mai napon Magyarországra érkezik, hogy jogállamisági kérdésben vizsgálódjon. Egy, a minap megjelent interjúban a momentumos politikus beismerte: az Európai Parlament „az információk birtokában politikai nyomást tud gyakorolni a 7-es cikkelyes eljárásra, vagy akár a jogállamisági mechanizmus kérdésében”. A politikus az interjú során azt is elmondta, hogy a küldöttség a magyar kisebbségek helyzetéről, a médiaviszonyokról, valamint a hatalmat ellenőrizni és ellensúlyozni hivatott intézmények működéséről informálódik. A delegáció találkozik majd Varga Judit igazságügyi miniszterrel, Pintér Sándor belügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, de még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel is.” A momentumos politikus tavaly kiszivárgott, a jogállamisági kérdésben a magyar kormánynak igazat adó videóját Varga Judit igazságügyi miniszter akkor úgy kommentálta: még világosabbá vált, hogy a magyar ellenzék és a velük szoros kapcsolatot ápoló álcivil szervezetek próbálják folyamatosan összemosni és politikai síkra terelni a jogállamisággal összefüggő kérdéseket, mert ha jogi úton vizsgáljuk azokat, akkor azonnal kiderül, hogy álhírekről van szó és összedől az ellenzéki narratíva.