A 7 legabszurdabb LMBTQ-mesekönyv iskolai könyvtárakból

Miként lehetne a leghatásosabban megszólítani a gyermekeket bizonyos témákkal kapcsolatban, ha nem a mesekönyveken keresztül. Ahogy korábban a Ripost is beszámolt róla, az egyik legsikeresebb ilyen könyv, a GayBC's, ahol az ABC-t tanulva már a legkisebbek is elsajátíthatják a legelterjedtebb LMBTQ-kifejezéseket. De ezen kívül számtalan másik, gyermekeknek szánt könyv is elérhető a piacon, összegyűjtöttünk egy csokorra valót belőlük.

I Am Jazz

„ Lány agyam van, de fiú testem. Ezt hívják transzneműnek, így születtem” – olvasható az I am Jazz nevű könyv legelején. Az olvasmány 2014-ben jelent meg, és egy bizonyos Jessica Herthel, a transzneműek jogaiért küzdő aktivista írta. A könyv Jazz Jennings igaz történetén alapul, aki már nagyon fiatalon eldöntötte, hogy a születésétől eltérő neműként szeretné leélni az életét.

They She He Me: Free to be

Ebben a könyvben a személyes névmásokat sajátíthatják el a gyermekek, kifejezetten az egyes szám harmadik személyben lévő névmásokat. Az angol nyelvben ugyanis ezt kifejezhetjük he vagy she névmásokkal is, attól függően, hogy az illető nő vagy férfi. A könyv szerzője azonban azt állítja, hogy nem csak ez a kettő névmás létezik, ugyanis bárki létrehozhat névmásokat, mint például a fa. A könyv lényege, hogy nem szabad senkit beskatulyázni, úgy kell mindenkit nevezni, ahogy ő azt szeretné, feltehetően ezért is az az alcím, hogy szabadnak lenni.

Prince & Knight

A Herceg és a lovag egy klasszikus meseként indul, ahol a jóképű hercegnek feleséget keresnek, ám a herceg rádöbben másságára, és egy lovagba szeret bele. A könyv végén hetedhét országra szóló lakodalmat csapnak, és a két férfi főhős boldogan él, míg meg nem hal...

Who are you?

A Ki vagy te? egy útmutató gyermekeknek a nemi identitáshoz. A könyv elején leszögezik, hogy mindenki kap egy nemet születésekor, de ezzel a későbbiekben nem mindenki elégedett. A szerző azt sulykolja az olvasóknak, hogy a gender több, mint a test, amelyben születünk. Sőt felhívja a kicsik figyelmét, hogy nem csak két lehetőség közül lehet választani, nem muszáj nőnek vagy férfinak lenni, hiszen a világ szerinte ennél sokkal színesebb.

My princess boy

Az Én hercegnő fiam egy 4 éves kisfiú történetét mutatja be, aki történetesen kislány ruhákat szeret hordani és a nagy álma, hogy balerina lehessen. A krumplifejű családban van egy másik fiú is, aki viszont rajong a fiús sportokért és dolgokért. Az író történetében a tinédzser támogatja és büszke a kisöccsére (?), sőt még az apuka is rendszeresen dicséri fia hercegnős ruhatárát.

And Tango makes three

El kell ismerni, hogy ez a könyv nagyon szépen van illusztrálva, a története azonban már egy kicsit neccesebb kérdés. Egy állatkert két pingvinje áll a cselekményszál középpontjában. A két hímnemű állat nem tölt sok időt nőstény társaikkal, sokkal inkább csak együtt lógnak és sokat ölelkeznek. A legnagyobb problémájuk és szomorúságuk pedig az, hogy nem tudnak tojást tojni, mint mások. Amikor a gondozó látja, hogy a két hím pingvin is készített fészket és felváltva ülnek rá egy kőre, remek ötlete támad. Van ugyanis egy tojás, amelyet senki nem akar kikelteni, ezért oda teszi a két főszereplőnek, a történet végét pedig mindenki kitalálhatja., Ki kell a kis pingvin a tojásból, és boldogan éli életét a két apa pingvinnel. Vége...

Neither

A szerző fantáziája szerint az „Egyiksem” című könyvben csak nyuszik és madarak élnek, méghozzá „Ezek és azok” földjén. Egyik nap azonban megszületik „Egyiksem”, aki félig nyúl, félig csibe. Ennek következtében azonban nem fogadja be egyik állatfaj sem. Egyiksem egy szép napon útra kell, elhagyja otthonát, hogy egy új hazát keressen magának. Ekkor talál rá Mindenki országára, ahol a legkülönbözőbb fajtájú egyedek élnek egymással nagyon boldogan.

Forrás