Megegyezés: a keleti vakcinákat is elfogadhatják a tagországok

A tervek szerint a nyár elején működésbe lépő rendszer keretében papíralapú vagy digitális dokumentáció készül, amely igazolhatja, hogy a birtokosát beoltották a koronavírus ellen, frissen készült negatív PCR-teszttel rendelkezik vagy pedig már felgyógyult a vírusból és védettséget élvez - írja a Magyar Nemzet.

az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett oltóanyaggal elvégzett védőoltásokat automatikusan el kell fogadni, a többi vakcina esetében pedig a tagállamok saját hatáskörébe utalták az erről szóló döntést.

Utóbbi lehet egy másik tagállam által saját eljárásban engedélyezett oltóanyag vagy egy olyan vakcina, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel.

Emlékezetes, az Európai Parlament ennél keményebb tárgyalási pozíciót vett fel április végén, és legalább az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti ajánlásához kötötte az elfogadást. (Akkor a kínai Sinopharm még nem szerepelt a WHO listáján.)

A csütörtöki megállapodás értelmében az EP-nek azt mindenesetre sikerült kiharcolnia, hogy

a dokumentumot többé ne nevezzék „zöldnek”, így annak uniós Covid-igazolvány lesz a neve.

Szintén az EP követelése volt, hogy a tagállamok tegyenek ígéretet rá: a koronavírus-igazolvány kiállításához szükséges teszteket – például azok esetében, akik nem akarnak oltást – megfizethetővé teszik. Erre a célra az Európai Bizottság százmillió eurót folyósít az unió szükséghelyzeti támogatási eszközéből.

Az EU-intézmények előzetesen ugyancsak egyetértettek abban, hogy a tagállamok a továbbiakban csak a felmerülő közegészségügyi veszélyekkel arányos korlátozó intézkedéseket hozhatnának. Ekkor minden esetben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ epidemiológiai adataira kellene támaszkodni, és a korlátozások bevezetéséről legalább 48 órával előre tájékoztatni kellene a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.

Az ideiglenes alkut jövő héten az uniós parlament állampolgári jogi bizottsága, majd június elején az EP egésze hagyja jóvá. A jogalkotási folyamat a tagállamokat tömörítő tanács döntésével zárul, várhatóan ugyancsak a nyár legelején.