Koronavírus elleni oltás kismamáknak? Megszólalt az ügyben Merkely Béla

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora az M1 televíziócsatornán kedden arról beszélt, milyen tapasztalataik vannak eddig a koronavírusos kismamák kezeléséről, milyen tapasztalatok vannak külföldön a kismamák oltásával, illetve ezek fényében beszámolt arról, mi a két szakembergárda javaslata.

Tüdőgyulladás és császármetszés

A szakember kezdésként egy olyan esetről számolt be, amelyben egy koronavírusos, tüdőgyulladással küzdő anyuka gyermekét császármetszéssel világra hozták. Azóta mindketten jól vannak már. Merkely Béla közölte: a 35. héten császármetszéssel világra hozott baba életképes, ebben a helyzetben ez a legjobb döntés. Egy tüdőgyulladásban szenvedő édesanya egyszerre kell táplálja a saját szervezetét és biztosítania az oxigénben, táplálékban gazdag vért a babája számára. Mindketten akkor járnak jól, ha az életképes korú csecsemő világra jön – szögezte le.

Gyógykezelés

Néhány kivétellel a nem várandósak számára alkalmas gyógyszerek adhatók várandósaknak is, de például a favipiravir nem alkalmazható náluk – mondta a kezelésről.

„Nem igaz az, hogy a terheseknél súlyosabb a koronavírus lefolyása. Ez a H1N1 influenzavírusnál így volt, ám a koronavírus esetében csak statisztikailag tűnik soknak az adat”

– szögezte le a rektor, és számokat is mondott. Alapul azt vette, hogy napi 10 ezer fős igazolt fertőzés történik, és hogy mintegy 80 ezer várandós kismama lehet az országban. „Ha ez arányos lenne, napi 80 új esetet jelentene, de a kismamákra jobban vigyáznak és ők is jobban óvják magukat, ezért nagyjából ennek a negyede lehet a valós, vagyis napi szinten 20 kismama fertőződhet.”

Az oltás lehetősége

A koronavírus-oltások alkalmazási előiratában általában az szerepel, hogy csak nagyon megfontolt esetben adhatók kismamának. Ám a külföldi tapasztalatok alapján már vannak konkrétabb információk és adatok: bizonyos vakcinák esetében igazolható, hogy biztosan nem káros a kismamákra.

Az Egyesült Államokban és például Izraelben is oltják a várandósokat – említette a szakember. Amit a négy orvosegyetem nőgyógyászati klinikáinak tanszékvezető egyetemi tanárai, valamint az általa vezetett klinikai munkacsoport javasol:

a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltások a várandós kismama kérésére és kezelőorvosának kockázatértékelése után, 2. és 3. trimeszterében adható be.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy ne automatizmus, hanem közös konszenzus legyen.

Az újszülöttek védelme

Az eddigi tapasztalatok alapján Merkely Béla elmondta: a koronavírus nem jut át a placentán, de az ellenanyag bejut a keringésbe, védi a születendő gyermeket. Ami a károsodást okozza a magzatban, az a kismama elégtelen oxigénellátottsága. „Kiterjedt tüdőgyulladásnál a kismamánál a saját szervei oxigénellátása is nehézséget okoz, így a magzat is oxigénhiányos állapotba kerülhet – ezért javasolhatják a lehető legjobb megoldásként a császármetszést.”

Lázcsillapításra vannak megfelelő gyógyszerek kismamák számára, ez könnyebb, mint az oxigénnel való ellátottsága – jegyezte meg az SE rektora.

Az ellenanyaggal születő babáknak viszont sejtes védettsége valószínűleg nincs, ám az átfertőződött vagy átoltott vagy a szoptatás alatt beoltott kismama az anyatejen keresztül folyamatosan megfelelő védettséget tud adni a gyermekének – idézte Merkely Bélát az InfoRádió honlapja, az InfoStart.