Kormányinfó: Elmaradnak az augusztus 20-i állami ünnepségek és a tűzijáték

Gulyás Gergely indoklásként azt mondta, a fertőzés veszélyét leginkább az ilyen tömegrendezvények hordozzák magukban. A miniszter hozzátette, ha lehet, akkor később megtartják ezeket az ünnepségeket, de idén nagy valószínűséggel teljes egészében elmaradnak.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a nagyobb országok területén tapasztalható, különböző mértékű járványhelyzet miatt a kabinet határozott arról is, hogy az egyes tartományok, régiók alapján akár több pandémiás kategóriába is besorolható egy adott ország a három színű – zöld, sárga, vörös – felosztás szerint.

Gulyás Gergely miniszter felidézte, hogy a zeneipar szereplői a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozások enyhítést kérik, ám augusztus 15-ig már biztosan nem változtat a kormány az ötszáz főt meghaladó zenés-táncos rendezvények tilalmáról.

Július végén tudunk dönteni, hogy lesz-e változás, de több érv szól amellett, hogy ne oldjuk fel a korlátokat – mondta, hozzátéve: a magyar zeneiparban dolgozókat ettől függetlenül támogatni szeretné a kormány. – Nyitottak vagyunk arra, hogy a járvány miatti veszteségeket enyhítsük – hangsúlyozta. Kérdésre közölte, hagyományos, rendes iskolakezdéssel számolnak.

Nem lehet feltételeket kötni a támogatást

A miniszter beszámolt arról, hogy a kormány tárgyalta az uniós költségvetésről szóló előterjesztést, illetve az EU járványügyi csomagját.

Nem lehet feltételeket kötni az uniós helyreállítási csomaghoz, a tagállamok kormányai tudják a legjobban, milyen intézkedésekre van szükség – jelentette ki Gulyás Gergely. A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány álláspontja egyértelmű. Mivel nem arról van szó, hogy a tagállamok befizetéseiből jön létre költségvetés, hanem közös hitelt vesznek fel, feltételeket ehhez kapcsolódva előírni nem lehet – magyarázta.

Hangsúlyozta: fontos, hogy ezt a forrást csak a gazdaság újraindítására, munkahelyteremtésre, a növekedés ösztönzésére lehessen fordítani, és a nemzeti kormányok tudják, melyek a legjobb intézkedések. Közösen vállalnak kötelezettséget az országok, így joguk van ahhoz, hogy a szerintük legjobb módon használják fel ezeket az összegeket – vélekedett.

Gulyás Gergely megjegyezte: nagyon eltérők a tagállamok álláspontjai, ezért nem biztos, hogy eredményes lesz a hétvégi uniós csúcs.

Kérdésre szólt arról is, a miniszterelnök kötött mandátummal vesz részt az uniós helyreállítási hitelcsomagról szóló tárgyalásokon, így attól csak az Országgyűlés jóváhagyásával térhet el. Hozzátette, a hitelcsomag parlamenti ratifikációjára nyáron, vagy legkésőbb szeptemberben kerülhet sor.

A Lánchíd és a 3-as metró ügye

Gulyás Gergely a 3-as metró felújításával kapcsolatban közölte, a kormány továbbra is fenntartja 80 milliárd forintos támogatását ebben a főváros feladatkörébe tartozó beruházásban.

Megjegyezte, a fővárosi önkormányzat 180 milliárd forint vagyont tart az államkincstárban, ami gyakorlatilag Tarlós István volt főpolgármester „kézzel fogható politikai öröksége”. Ebből hatszor, hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat – tette hozzá. A Lánchíd ügyéről azt is mondta: igyekeznek türelmesnek lenni, de már a közbeszerzés kiírására is 7 hónapja várnak. Ugyanakkor „gyenge csapatnak is lehet drukkolni” – fogalmazott.

Jobb szolgáltatást várnak a MÁV-Volán fúziótól

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a vonat- és helyközi buszközlekedés összehangoltabb, gyorsabb és színvonalasabb működését várják attól, hogy a MÁV átveszi az irányítást a Volán-társaság felett. Gyakori és jogos kritika volt, hogy a Volánbusz és a MÁV sem a menetrend kialakításakor, sem az összehangolt működés szempontjából nem volt tekintettel egymásra – hívta fel a figyelmet. Abban is jó lenne változást elérni, hogy a legtöbb városban a busz és a vasútpályaudvar nem egy helyen található – tette hozzá. A minisztert kérdezték arról, hogy mely szakmai szervezetekkel egyeztetnek a rozsdaövezetek ügyében és azokat milyen szempontok alapján válogatják ki. Azt felelte, hogy ősszel szeretnék meghatározni a rozsdaövezeti területeket, ő maga nyitott a szakmai egyeztetésekre, de az ügyben az önkormányzatokkal való egyeztetés nagyon fontos.

A migránsok kötelező szétosztása nem elfogadható Egy másik témában elmondta, Magyarország a déli határzárra és a határvédelmi eszközökre egyetlen fillér uniós segítséget sem kapott, a schengeni határszakasz fizikai védelmét ellátó személyek bérkiegészítésére húsz millió eurót lehet felhasználni. Az EU korábban olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint egy elosztási mechanizmus keretében valamennyi tagállamnak kell befogadnia az Európába érkezetteket. Ezt a javaslatot egyelőre nem tudták elfogadni és a magyar kormány abban bízik, hogy azt soha nem fogják – szögezte le.

Dobrev Klára zsarolásnak tartja a nemzeti érdekérvényesítést Egy Dobrev Klára EP-képviselő keddi, parlamenti felszólalására vonatkozó kérdésre közölte: ha valaki a nemzeti érdekérvényesítést az EU-ban zsarolásnak tekinti, annak a nemzeti érdekérvényesítés elfogadhatatlan bűn. Az ország szuverenitásához az is hozzátartozik, hogy a magyar nemzeti ügyeket megvitatják a pártok, és a választópolgárok eldöntik azokat, de vannak, akik mindig úgy érzik, hogy külföldről kellene ehhez segítséget kapni, például a Soros-hálózat támogatása révén – magyarázta. Hozzátette: minden olyan tevékenység nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amely külföldi pénzből akarja befolyásolni a döntéshozatalt és korlátozni a szuverenitást.