INSIDER

Kiderült a csatkai cigány búcsú titka

A hétvégén rendezték a csatkai búcsút, ami a Kárpát-medencei cigányok legfontosabb ünnepe. A kis Komárom megyei településre Kisboldogasszony napján a világ minden tájáról érkeznek zarándokok, romák ezrei.
  • Szerző: Ripost

A romák Szűz Máriát a termékenység és a család szimbólumának tekintik. A búcsú hivatalosan a szombat reggeli kis misével kezdődik és a vasárnap esti nagy miséig tart, de a cigányok természetesen hajnalig mulatnak. A cigányzenétől az áldásig rengetegen vonulnak, sokan óriási aranyláncokkal, mások Mária-szobrokkal, és van, aki mindkettővel… A dombon van a nagy mulatság helyszíne, zenélnek, énekelnek a sátrakban, zenétől hangos a vidék.

A kápolna és a szent kút a völgyben van, az oda vezető út szélén árusok kínálgatják portékáikat. A szokásos étel-ital és vásári ajándékok mellett lehet kapni életnagyságú Mária-szobrokat, gyertyát és vastagabbnál vastagabb arany láncokat meg rózsafüzéreket is, s a roma népviselet tipikus darabjait szintén beszerezhetjük itt. Mi egy délutánt töltöttünk el itt szombaton, de vasárnap és egész hétfő hajnalig szólt még a zene…

„Vándorcigány vagyok, sokfele jártam a világban, de a Csatkai búcsúhoz nincs fogható”

– mondta a -nak Varga Imre, aki biciklivel érkezett Csatkára. A várpalotai születésű férfinek 40 unokája, és mint mondta, 10 asszonya van, akik közül kettőt itt ismert meg, a csatkai búcsúban.

„100 éve van búcsú Csatkán, 60 éve a cigányok zarándokhelye lett, tipikus cigány búcsú”

- mondta el a -nak dr. Székely János szombathelyi püspök. A csatkain kívül csak Franciaországban, Saint Marie De la Merben tartanak még ilyen nagyszabású cigány búcsút. Székely János celebrálta a szombati misét, aminek egy része lovári nyelven zajlott. A mise előtt épp a helyiekkel beszélgetett, amikor mi is szóba elegyedtünk vele. Pont arra keresték a választ, hogy a legtöbb Jézus-ábrázolás miért fehér embernek ábrázolja Isten fiát.

Sztojka Zoltán Soltvadkerten lakik, minden évben eljön a búcsúba.„Fontosnak tartom a hagyományaink megőrzését, ezt a hitemben és az öltözetemben is kinyilvánítom” – mondta.

47 ezer forintért vették a vásárban Lakatosék a Mária-szobrot, amit a helyszínen meg is szenteltettek. A gyerekek büszkén vitték haza az ereklyét. A képen: Valentina, Rikárdó, Melinda és Sanyika.

Dávid, mint minden évben, a családjával érkezett a búcsúba. A kilenc hónapos Zara-Napsugár egyelőre csak a lufikat nézi, de az apukája fontosnak tartja, hogy kicsi korától részt vegyen a búcsúban és ott legyen a családi ünnepeken, ugyanis tartja a hagyományokat, és azok tiszteletét mindenképp át szeretné adni a gyerekeinek. Talán egyszer majd a lányának is itt találnak férjet a csatkai búcsúban... A búcsú ugyanis közösségi esemény is, ahol a családok párt választanak a fiataloknak.

„Nagyon fontos nekünk ez a búcsú, ide hoztak minket a nagyszüleink, a szüleink minden évben, mi is hozzuk a gyerekeinket és ők is fogják hozni az ő gyerekeiket”

– mondta a -nak Balogh János, az ercsi kisebbségi önkormányzat képviselője (bal szélen). Hangsúlyozta: fontos a hagyományok és a hit átadása, tovább vitele és felhívta a figyelmet az istenhit és a gyónás fontosságára.

„Áldásért jöttem a kápolnába, a családommal együtt”

– mondta el Sztojka Imre. „Meglátogattuk Máriát, aki itt megjelent és örülünk neki, hogy szent helyen vagyunk és áldást is kaptunk” – mondta el, hozzátéve: azokért a testvéreimért is mondok imát, akik ma nem lehetnek itt.

Miért szent kút?

A Csatka-kultusz egy gyógyulás történetből ered. Régi feljegyzések alapján egy vak fiú megmosta a szemét a csatkai szent kútnál és visszanyerte látását. Ezután további gyógyulások is történtek a szent víznél, ezért a hívek körében hamar népszerű lett a kegyhely. Különös erőt tulajdonítanak a kút vizének, nem csak isznak belőle, a betegek meg is mosdanak benne. Az árusok különleges, Szűz Mária alakú kulacsokat árulnak, a hívek közül sokan vesznek ilyet, és ebbe töltik a szent vizet.