Svédországban sokkal több teszt mutatott ki fertőzést eddig, mint bármely más skandináv országban, de messze vannak attól a svédek, hogy elérjék az úgynevezett nyájimmunitást. „Tudjuk, hogy a lakosság hatalmas részei védtelenek, hiszen meg sem fertőzödtek” – nyilatkozta a hatóság mikrobiológiai osztályának vezetője, Karin Tegmark Wisell. Ez azt jelenti, hogy hatalmas a népesség fogékonysága a vírusra – mondta a
Bloomberg beszámolója szerint.
Ennek ellenére Svédország járványszakértője továbbra sem javasolja a koronavírus-járvány ellen maszkok viseletét. A híres-hírhedt, a korlátozások nagy részét mindvégig ellenző Anders Tegnell a svéd közszolgálati rádióban úgy nyilatkozott, hogy az ajánláshoz további kutatási eredményeket vár hivatala a maszkviselet előnyeiről.
Anders Tegnell egy nappal azután mondta ezt, hogy a svéd Karolinska Intézet jelentésben foglalt állást
a maszkok mellett, mert arra jutott, hogy azok akadályozzák a kórokozó terjedését. Tegnell szerint viszont az intézet nem állt elő új ismeretekkel, csupán köztudott állításokat fogalmazott meg. A legfőbb svéd járványszakértő szerint ráadásul
több lehet a maszk hátránya, mint előnye, mivel ha nem megfelelően használják, a fertőzés továbbadását segítheti.
A kérdésre, miszerint ha így van, akkor miért javasolja, sőt teszi kötelezővé az országok többsége a maszkok viseletét, Tegnell azt felelte, hogy ezt tőlük kell megkérdezni, majd pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a „maszkpárti” országok közül néhányban sebesen terjed a járvány.
A maszk soha nem lehet tökéletes megoldás a ragály ellen, csak annak része„ – mondta a svéd közegészségügyi hivatal járványügyi szakértője.
A skandináv ország legfertőzöttebb régiójában, Stockholmban a népesség mintegy 10%-ának szervezete fejlesztett ki eddig antitestet a kórokozóval szemben. Az elmúlt négy hétben az antitest-vizsgálatra jelentkező több mint 140 ezer polgár 17,6%-ában hozott pozitív eredményt a teszt.
Ugyanakkor erős kérdőjelek övezik még magának a nyájimmunitásnak a létezését is. Maria Van Kerkhove, a WHO egyik vezetője a héten azt nyilatkozta, hogy az adatok arra utalnak, a fertőzöttek szervezete kifejleszt valamiféle immunitást a vírussal szemben, de nem tudják, mennyire erős védelmet jelent ez.
A King's College London tudósai is arra jutottak, hogy a fertőzés után mindössze három hónap alatt elveszítik a páciensek az immunitásukat:
A legutóbbi adatok szerint a 10 millió 200 ezres lakosú Svédországban a járvány kezdete óta 76 492 fertőzöttet regisztráltak,
ami a magyar számokhoz hasonlítva döbbenetesen magasnak tűnik. A svéd halálesetek száma ugyanezen a napon 5572 volt, ami durván tízszerese a hazai áldozatoknak.
A svédeknél megfigyelték azt is, hogy
a fertőzés jelenleg a fiatalabb korosztály között terjed újra, ezért van kevesebb súlyos eset.
Ennek egyik oka, hogy a társadalom nagy része mára már megtanulta a közösségi távolságtartás szabályait.
„Már többet tudunk arról is, hogyan védjük meg a veszélyeztetett korosztályt” – mondta Karin Tegmark Wisell, a svéd közegészségügyi hivatal mikrobiológusa. Ezért csökkent a halálozások száma is. Az elhunytak fele ugyanis Svédországban is az idősotthonokból került ki (áprilisban például heti 600 halottat regisztráltak bentlakásos intézményekben), júliusra viszont szigorú járványügyi szabályok bevezetésével sikerült visszaszorítani a vírus terjedését.
Szakértők szerint amikor először lecsapott a vírus, az idősotthonokat teljesen felkészületlenül érte, mostanra viszont az ott szerzett tapasztalatokat az egészségügyi intézményekben is tudták hasznosítani.
