Kásler Miklós: Végrehajtottuk minden idők legnagyobb orvosi béremelését

A kormány 2010 óta kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, ennek érdekében végrehajtották „minden idők legnagyobb orvosi béremelését” és befejeződött az egészségügyi szakdolgozók négylépcsős béremelése is – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós hivatalos közösségi oldalán közzétett videójában kifejtette: a kormány új egészségkultúrát honosít meg Magyarországon, aminek fontos eleme, hogy a legjobb körülményeket biztosítsák az egészségügyi ellátórendszer munkavállalói számára.

“Ennek érdekében végrehajtottuk minden idők legnagyobb orvosi béremelését” – hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány ezzel a lépéssel nem csak tovább növeli az orvosok fizetését, de átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket is teremt.

Mint mondta, a most zajló folyamat egy több évig tartó program első állomása, hiszen az orvosok fizetése 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik. Kásler Miklós kitért az egészségügyi szakdolgozók béremelésére is. Azt mondta, az elmúlt években “soha nem látott mértékben” emelkedett a szakdolgozók fizetése; a négylépcsős béremelés nyomán a szakdolgozói alapbérek 72 százalékkal nőttek a 2018-as illetményhez képest.

Kásler Miklós bízik abban, hogy a most zajló béremelési folyamatok hosszú távon is biztosítani fogják az orvosok és szakdolgozók tudásának, gyógyító és életmentő szolgálatának megfelelő elismerését.

Amint arról a hirado.hu is beszámolt,

a Központi Statisztikai Hivatal kedden napvilágot látott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset 431.300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 286.800 forint volt. A teljes munkaidős alkalmazásban állók átlagkeresete tehát 8,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A feldolgozóiparban 5,4 százalékkal emelkedtek a bérek, 445.600 forint volt a bruttó átlag. Az építőiparban 7,3 százalékos emelkedéssel 343 ezer forintra nőtt az átlagkereset. A kereskedelemben 8,2 százalékos, az idegenforgalomban és vendéglátásban 9,6 százalékos növekedéssel 403 ezer, illetve 275.300 forint volt az októberi átlagbér.

Az egészségügyben 38,2 százalékos emelkedést mért a KSH, amivel 547.100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ami az oktatásban 10,5 százalékkal, 401.600 forintra nőtt. A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén 490.100 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 3,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A kormány januártól öt százalékkal emeli a nyugdíjak összegét. Egy átlagos, tavaly még 150 ezer forint körüli nyugdíjat kapó jogosult a mostani emelés, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium révén idén mindent együttvéve akár 277.500 forintnyi pluszpénzt is kaphat, ami az ötszázalékos emelésen kívül további, havi szinten 23 ezer forintos többletet jelent az egy évvel ezelőttihez képest.

Nem csak a nyugdíjasok kapnak több pénzt. Januártól a minimálbér kétszázezer forintra emelkedett, ami magával húzza a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegét is.

De másoknak is nő a fizetése. A bölcsődékben, a szociális és kulturális ágazatban, valamint a közszférában dolgozók bére húsz százalékkal emelkedik, a pedagógusok, a rendőrök és a katonák pedig tízszázalékos fizetésemelést kapnak. Három év alatt 60 százalékos béremelést kaptak a bírák és az ügyészek. A döntés közel háromezer bírót és kétezer ügyészt érint, akiknek illetményalapja így mára 566.660 forintra növekedett.

Utóbbiak továbbá hathavi fegyverpénzt is hazavihetnek, de emelkedik a közmunkások fizetése is. S miközben a 25 évnél fiatalabbaknak az idei esztendőtől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, a gyermekeket nevelő szülők február 15.-ig az átlagbér összegéig visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok pedig visszakapják a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjukat, valamint életbe lép a kamatstop

Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke – írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.

A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben, a bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek. A minimálbér és a garantált bérminimum idei, csaknem 20 százalékos emelésével ugyanis sokan elvesztették korábbi bérelőnyüket. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy látja, hogy idén is az alacsony fizetési kategóriákban keresők járhatnak a legjobban, emiatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget.

A bérdinamikát ráadásul a munkaerőhiány is hajtja.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint novemberben csaknem 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, ezzel új foglalkoztatási csúcs született – írja a lap. A legnagyobb szakszerveti szövetségek szerint a bérmegállapodások a nyolc százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az emelések miatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja. A lap emlékeztet, nem minden hol zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában sztrájkbizottságot kellett felállítani.

„Ahol meg tudtunk állapodni az elmúlt hetekben, ott a munkáltató is belátta, hogy mindenféleképpen két számjegyű béremelkedésre van szükség, különben elveszíti a munkavállalóit”

– nyilatkozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. Palkovics Imre szintén úgy látja, hogy abban a fizetési kategóriában, amelyet az idén utolért a garantált bérminimum, nem feltétlenül várható hasonló mértékű emelés, annak ellenére sem, hogy nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Emiatt szerinte itt még bőven lesz dolga az érdekképviseletnek, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak is nyomást kell gyakorolniuk. Főleg mert a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is leharapja – fogalmazott a munkástanácsok elnöke.

Az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények ötvenezer dolgozójának keresete két ütemben, tavaly és idén összesen több mint harminc százalékkal nő – idézte a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát az Innovációs és Technológiai minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében azzal összefüggésben, hogy januártól újabb 15 százalékos béremelés történik az egyetemeken.

Bódis József a tárca tájékoztatása szerint hozzátette: a magyar egyetemek tovább javuló versenyképességéhez, a magas színvonalú, korszerű képzések érdekében elengedhetetlen az oktatók, munkatársak anyagi megbecsültsége. A kormány csak 2022-ben összesen mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül – írták. A minisztérium arról tájékoztatott: 2017-ben 14 ezer felsőoktatásban oktatót és kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja.

A szakképzésben foglalkoztatottak keresete 2020 nyarán átlagosan 30 százalékkal nőtt

– tették hozzá. Rámutattak: 2021 őszén és 2022 elején az alapítványi, egyházi és állami egyetemek, főiskolák dolgozói egyaránt 30 százalékot meghaladó mértékű béremelésben részesülnek. A kormány és az Országgyűlés minden ehhez szükséges jogszabályi és finanszírozási feltételt megteremtett az elmúlt évben – rögzítette a tárca. Bódis József a közlemény szerint úgy fogalmazott: „azon dolgozunk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordítunk a hazai felsőoktatásra”. Hozzátette:

tavaly a GDP közel 1,3 százaléka hasznosult az egyetemeken.

Arról is szólt, hogy 2022-ben a több mint ezermilliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 2 százalék közelébe nő. „Magyarország ezzel a felsőoktatási ráfordításokban éllovasnak számít Európában” – jelezte Bódis József.