Isis terroristákat tartóztattak le a közeli Boszniában

A férfiak tagjai annak a huszonöt fős csoportnak, amely csütörtökön tért vissza a balkáni államba. A csoportban nők és gyerekek is voltak.

A boszniai belügyminisztérium 300 olyan boszniai állampolgárról tud, aki csatlakozott az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le, és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A nyugat-balkáni országokból – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – 2012 óta több százan csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak önkéntesek a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina és a térség többi országa is törvényben tiltja a részvételt külföldi harcokban, a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Boszniában eddig 46 visszatért iszlamistát ítéltek el. A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám vallás radikális, szalafista ágához, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

Az Iszlám Állam (ISIS) európai katonái, akiket visszatoloncolnak szülőhazájukba, rendkívül nagy biztonsági kockázatot jelentenek – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő korábban az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.

Horváth József úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek azok után, amin átmentek, szinte „kiélesített kézigránátként” viselkednek.

Kiemelten értékes területnek tekinti a balkáni országokat az Iszlám Állam, derül ki a terrorszervezet mostanában terjesztett propagandaanyagaiból. Egy videóban például, amelyben boszniai, koszovói, macedóniai és albániai dzsihádisták is megjelennek, a „muszlimok új frontjaként” beszélnek a térségről, ahol sokáig harcok dúltak, most azonban a „keresztes Európa” elleni védőpajzs válhat belőle. Az Iszlám Állam kiindulópontként használná a balkáni térséget, hogy onnan igázza le Európát. Sok helyen már a Balkánon is lobog a fekete zászló.

A balkáni oknyomozó újságírói hálózat (BIRN) jelentései szerint közel ezren csatlakoztak már az Iszlám Államhoz nyugat-balkáni országokból. A legnagyobb számban macedón, szerb, bosznia-hercegovinai, montenegrói, albán és koszovói állampolgárok mentek harcolni a dzsihádistákkal.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy közülük sokan már vissza is tértek szülőhazájukba. A BIRN szerint több száz radikális harcos lehet már ismét a Nyugat-Balkánon. Az említett országok törvényei ugyan tiltják a külföldi harcokban való részvételt, mégsem tartóztatják le a visszaérkezőket, a hatóságok csak megfigyelik a gyanús személyeket.

Aggodalomra ad okot, hogy titkosszolgálati jelentések alapján az Iszlám Állam vagy ahhoz kapcsolható szervezetek már régóta mélyen bevették magukat a térségbe. John Schindler amerikai Balkán-szakértő szerint Bosznia remek ugródeszka a radikálisoknak, és az országban fejlett terrorista infrastruktúra üzemel. Egyes források szerint a boszniai hegyekben – a magyar határoktól csupán néhány száz kilométerre – működtette az Iszlám Állam azokat a táborait, ahol a hozzájuk csatlakozni kívánó, radikalizálódott európai fiatalokat rekrutálják. Itt döntik el, ki az, aki nem csupán kalandvágyból, hanem valódi vallási fanatizmustól vezérelve készül csatlakozni a szervezethez. Hasonló táborokról beszélt az Europol is, amikor egy jelentésében az unió határain, a Balkán-térségben létrehozott kiképzőtáborokra hívta fel a figyelmet.

A Der Spiegel oknyomozó cikke szerint Boszniában körülbelül tucatnyi olyan „saría-falu” is létezik, amelyeket az iszlám radikális szunnita követői, a szalafisták laknak. Ezeknek a létezését ugyan a boszniai hatóságok tagadják, de a terrorizmusért felelős bosnyák államügyész szerint az ország északi területein valóban tudnak mintegy 40 olyan muszlim családról, akik szigorúan a saría törvényei szerint élnek, és akiknél felbukkantak már az ISIS-hez kapcsolható szimbólumok.

A szarajevói államügyész szerint a szalafisták úgy vetik meg a lábukat a térségben, hogy például mintegy nyolc hektárnyi földet vásárolnak meg szerbektől egy csekély, kétezer dolláros katari állami adományból. Ezek általában eldugott földek, ahol szabadon lehet folytatni bármilyen tetszőleges tevékenységet. Beszédes az a tény is, hogy az évekkel ezelőtti párizsi merényletekben használt több fegyver is régi jugoszláv gyártmány volt.