INSIDER

Tönkreteszik a halak a Szent Anna tavat – de hogy kerültek oda?

Aggasztó mértékben romlott a Szent Anna tó vízminősége: robbanásszerűen elszaporodtak az algák, megváltozott az algafajok összetétele is, vízvirágzás pusztítja a tavat. A helyiek összefogást szorgalmaznak a gyönyörű természeti kincs megmentéséért. A szakemberek akcióterven dolgoznak, tudta meg a Ripost.

„Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem” – írta Jókai Mór a Szent Anna tóról. Székelyföld egyik leglátványosabb helyszíne Európa egyetlen krátertava. Most azonban nem olyan kék, mint Jókai idejében, hanem büdös és zöld. A megmentéséhez közösségi összefogásra van szükség.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: 123RF

A tó nitrogén- és foszfortartalma is megnövekedett a sok piknikező és fürdőző miatt, ezért 2018 óta már nem szabad fürdeni a tóban. További gondot jelent azonban, hogy elszaporodott benne az ezüstkárász is, felborítva az ökológiai egyensúlyt. A hal kiette ugyanis azt a zooplanktont, ami algákkal táplálkozik, emiatt szaporodtak el a híres erdélyi vulkanikus tóban az algák.

Fotó: Hargita Megye Tanács

„Ha a halakat eltávolítjuk, vagy legalább csökkentjük a mennyiségét, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön és elkezdje elfogyasztani az algákat. Egy ilyen krátertóban egyáltalán nem őshonos semmiféle halfaj„ – mondta a -nak Imecs István halbiológus.

Mint a kiderítette, nem történt hivatalos halbetelepítés.

„Horgászok, magánemberek tehették bele a halakat azzal a szándékkal, hogy akkor talán megengedik a tóban a pecázást. Mivel a tó ökológiai egyensúlya az elmúlt időszakban felborult, a halak elszaporodtak” – magyarázta Imecs István. A halbiológus szerint körülbelül 2010-ben kerülhettek a tóba a halak, a kifogott egyedek korából és a generációs elemzésből erre következtetnek. „Minél hamarabb tenni kell valamit!„ – tette hozzá.

Fotó: Hargita Megye Tanácsa

A szakemberek kidolgoztak egy akciótervet

„Ez nem oldható meg a szokásos eszközökkel, mert a Szent Anna tó nem lecsapolható, mint egy közönséges halastó, hogy hálóval lehalászhassák” – ecsetelte a nehézségeket a szakember.

Hagyományos, ősi magyar halászati eszközöket is bevetünk. A varsa és a vejsze, valamint a különböző hasonló csapdahálók, amiket régen, több száz éve a magyarok használtak, segíthetnek a Szent Anna tó megmentésében, de modern eszközöket is alkalmazunk. Ugyanakkor a tóba bekerülő tápanyagmennyiséget is csökkenteni kell. A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni. Emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük.„

„Az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már ez uralja a tavat. Ez nemcsak csúcsidőben, augusztusban szaporodik el, hanem már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna tó” – mondta Dr. Máthé István egyetemi docens, aki mintát vett a tóból és elemezte azt. A kutató szerint, ha túl sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaggal járhat.

„Összefogásra van szükség a Szent Anna-tó megőrzése érdekében„- hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, miután nemrég látogatást tett a tónál.

Ripost előfizetés banner

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?