Zelenszkij váratlanul összehívta a teljes ukrán vezérkart

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgősen összehívta a vezérkar magas rangú katonatisztjeit az AFU fronton elfoglalt helyzete miatt – közölte Alexander Mercouris brit szakértő.

Fotó: Ukrainian Presidental Press Service

„Zelenszkij összehívta a teljes vezérkart, és utasította a katonaságot, hogy mindenáron tartsák a pozíciókat, nem szabad többé visszavonulni” – állította az elemző.

Mint Mercouris megjegyezte, az ukrán fegyveres erők helyzete rendkívül nehéz, miközben az orosz offenzíva egyre nagyobb lendületet vesz. Szerinte Kijev sorozatos súlyos kudarcai után a Nyugat elkezdte követelni az ukrán vezetéstől, hogy állítsa le a front összeomlását.

Ezen a héten az orosz megszálló erők több mint 380 támadást indítottak ukrán városok és régiók ellen, ezért az ukrajnai emberéletek megóvása érdekében most égető szükség van légvédelmi rendszerekre és a fegyverekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati Facebook-üzenetében.

„A terroristák csak ezen a héten több mint 380 támadást hajtottak végre városaink és régióink ellen, és ez így megy ennek a háborúnak minden hetében. De megállítható a városaink, falvaink és lakosaik elleni mindennapos és szándékos orosz terror. Partnereink rendelkeznek minden szükséges rendszerrel, minden fegyverrel ahhoz, hogy Ukrajna megóvhassa az emberéleteket” – fogalmazott az államfő.

Egyúttal köszönetet mondott azoknak a partnerországoknak, amelyek megértik a légvédelmi rendszerek szállításának fontosságát.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arról tájékoztatott a Telegramon, hogy szombatra virradóan két orosz drón csapódott be a megyeszékhelyen, aminek következtében négy helyi lakos megsérült, köztük egy gyerek.

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója később ezt úgy pontosította: az ukrán légvédelem által lelőtt Sahid drónok roncsai zuhantak le a város egyik kerületében, és kigyulladt egy kétszintes irodaház. Terehov délután közölte, hogy Oroszország újabb támadást indított Harkiv ellen.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette azt a 13 Sahid drónt, amely az éjjel Ukrajnát támadta.

Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatási központja szombaton közölte, hogy az elmúlt egy napban az orosz erők tíz ukrajnai régiót támadtak, 141 településre és 222 infrastrukturális létesítményre mértek csapást.

A központ közlése szerint vannak halálos áldozatok és sérültek is a civilek között, számukat azonban még nem tudják pontosan.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz erők szombat reggel Beriszlavban drónnal megsemmisítettek egy teherautót, amely ivóvizet szállított a helyi lakosoknak. Az autó teljesen kiégett, de személyi sérülés nem történt. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 119 összecsapás volt a fronton.

A helyzet a Donyeck megyei Avgyijivka és Bahmut környékén volt a legforróbb. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 473 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 31 drónt.

Már több sürgős fegyverszállítmányt kapott Ukrajna azóta, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta az újabb katonai segítségnyújtási programot – számolt be az ukrán Unian hírügynökség a New York Times alapján. Az amerikai hírportál ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy több további fegyverszállítmány csak hónapok múlva érkezhet meg a frontra. A héten a brit külügyminiszter is hatalmas katonai támogatást ígért Kijevnek. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt: a nyugati vezetők napról napra sodródnak bele a háborúba.

Továbbra is égető szüksége lenne Ukrajnának lőszerutánpótlásra, annak ellenére, hogy a 61 milliárd dolláros amerikai segély első részlete a múlt hétvégén már megérkezett. A The New York Times értesülései szerint Kijev joggal aggódhat, mert akár hónapokba is telhet, mire olyan mennyiség érkezik a fegyverekből, amely elég jelentős ahhoz, hogy megerősítse a harctéren az ukrán védelmet. Pedig nyugati ígéretekből nincs hiány.

Évente hárommilliárd font (csaknem 1400 milliárd forintnyi) katonai támogatást ad Anglia Ukrajnának, amíg csak kell

– erről Kijevben beszélt a brit külügyminiszter. David Cameron azt is mondta, hogy London nem szól bele, hogy a fegyvereket hol használják fel és Ukrajnának joga van akár orosz területen lévő célpontokra is csapást mérni.

Az Index ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Cameron megjegyzése éles fordulatot jelent Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában. Azt írták: a britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában. A portál arra hívja fel a figyelmet: Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól.

Moszkva szerint a brit lépés tovább növeli az ukrajnai konfliktus körüli feszültséget, és veszélyt jelent Európa biztonságára.

A francia elnök sem fogja vissza magát, ha Oroszország fenyegetéséről van szó. Emmanuel Macron a The Economist brit hetilapnak azt mondta, hogy Európa nem maradhat ki az orosz-ukrán háborúból. Megerősítette azt is, hogy

a Nyugatnak katonákat kell küldeni Ukrajnába.

Elhúzódó háborúra készül a brit kormány Ukrajnában. A brit külügyminiszter kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy nemcsak idén, hanem jövőre, sőt az azt követő években is készek több mint ezermilliárd forintnak megfelelő katonai támogatást adni. David Cameron arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Közben Moszkva ismét nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be.

Hatalmas krátert hagyott maga után egy lövedék Harkiv elővárosában. Ukrán jelentések szerint csütörtökön az orosz határ közelében fekvő településen több irányított bomba is becsapódott. Találat ért egy telephelyet, a robbanás erejétől pedig egy közeli edzőterem ablakai kitörtek.

„Nyolc gyerek vett részt az edzésen a támadás idején. A légvédelmi sziréna nem szólt, éppen kint voltam, így teljesen biztos vagyok benne. Azt viszont hallottam, hogy egy rakéta süvít a levegőben. A sporttelep mögött csapódott be. Kitörte az ablakokat, és mivel a teremben a gyerekek mezítláb járnak, a szilánkok megvágták a kezüket és a lábukat” – mondta az edzőterem vezetője.

Nagy erőkkel dolgoznak a helyreállításon egy ukrán hőerőműben is, amelyet az elmúlt hetekben többször ért légicsapás. A munka azonban lassan halad, mert a szovjet gyártmányú eszközöket nehéz javítani és pótolni.

„A kár elég komoly. Létesítményünk gyakorlatilag a termelőkapacitás 70 százalékát elveszítette. A megmaradt kapacitással továbbra is teljesítjük a lakosság villamosenergia-, víz- és hőellátásával kapcsolatos kötelezettségeinket” – nyilatkozta egy munkás.

Több mint 16 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az Egyesült Királyság Ukrajna energetikai infrastruktúráját – jelentette be a brit külügyminiszter csütörtöki kijevi látogatásán. David Cameron ukrán kollégájával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott, és többször megerősítette, hogy a londoni vezetés kész évente hárommilliárd fontos, vagyis

ezermilliárd forintot meghaladó összegű katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

„Ez a hárommilliárd font nemcsak erre az évre jut, hanem a jövő évre és az azt követőre is, ameddig szükségük van rá. Mi voltunk az elsők a fegyverszállításban, a kiképzésekben és a biztonsági megállapodás megkötésében. Most pedig mi jelentettünk be először a többéves támogatási csomagot, példát mutatva más országoknak is” – fogalmazott a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szólnak bele, Ukrajna hogyan használja a leszállított fegyvereket.

Londonnak az ellen sincs kifogása, hogy ezeket Oroszország területén vessék be.

Lettország fővárosában pedig már készenlétben vannak az Ukrajnának szánt drónok, amelyeket civil adományokból finanszíroztak. Az elsősorban felderítéshez használt eszközökből az ukrán rendőrség és hadsereg is kap. A több mint száz lett gyártmányú drónt várhatóan még ebben a hónapban leszállítják.

Közben az orosz haderő rendszeresen beszámol a nyugati fegyverek megsemmisítéséről. A moszkvai védelmi tárca pénteken egy drónelhárító rendszerről közölt felvételeket. Jelentésük szerint a napokban két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőre is csapást mértek, és több ukrán fegyverraktárat is támadás ért.

A kormányfő a Kossuth Rádióban kiemelte: olyan megoldást kell találni, amiben az oroszok is benne vannak, és amiben mindenki biztonságban érzi magát.

Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború-, és hányat a békepárti erők. Úgy fogalmazott: Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz; akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat.

Hagyományos értelemben egy választásnak arról kellene szólnia, hogy milyen képviselőket küldenek a választók az Országgyűlésbe, az önkormányzatokba, vagy éppen az Európai Parlamentbe.

A mostani voksolás viszont nem egy klasszikus választás lesz

– erről beszélt Pálfalvi Milán, a nézőpont intézet elemzője az M1-en.

Hozzátette: szemben az európai vezetőkkel, az európai emberek – csakúgy, mint a magyarok – békepártiak. Ennek jele, hogy az EU-ban erősödnek azok a pártok, amelyek a békét támogatják.