Eszkalálódhat a háború Ukrajnában, Európát veszély fenyegeti

Az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Ez kimondatlanul akár egy brit-orosz hadüzenettel is felérhet.

A brit külügyminiszter kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy nemcsak idén, hanem jövőre, sőt az azt követő években is készek több mint ezermilliárd forintnak megfelelő katonai támogatást adni. David Cameron arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Közben Moszkva ismét nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be.

Több mint 16 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az Egyesült Királyság Ukrajna energetikai infrastruktúráját – jelentette be a brit külügyminiszter csütörtöki kijevi látogatásán. David Cameron ukrán kollégájával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott, és többször megerősítette, hogy a londoni vezetés kész évente hárommilliárd fontos, vagyis

ezermilliárd forintot meghaladó összegű katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

„Ez a hárommilliárd font nemcsak erre az évre jut, hanem a jövő évre és az azt követőre is, ameddig szükségük van rá. Mi voltunk az elsők a fegyverszállításban, a kiképzésekben és a biztonsági megállapodás megkötésében. Most pedig mi jelentettünk be először a többéves támogatási csomagot, példát mutatva más országoknak is” – fogalmazott a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szólnak bele, Ukrajna hogyan használja a leszállított fegyvereket.

Londonnak az ellen sincs kifogása, hogy ezeket Oroszország területén vessék be.

Lettország fővárosában pedig már készenlétben vannak az Ukrajnának szánt drónok, amelyeket civil adományokból finanszíroztak. Az elsősorban felderítéshez használt eszközökből az ukrán rendőrség és hadsereg is kap. A több mint száz lett gyártmányú drónt várhatóan még ebben a hónapban leszállítják.

Közben az orosz haderő rendszeresen beszámol a nyugati fegyverek megsemmisítéséről. A moszkvai védelmi tárca pénteken egy drónelhárító rendszerről közölt felvételeket. Jelentésük szerint a napokban két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőre is csapást mértek, és több ukrán fegyverraktárat is támadás ért.

Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.

Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését

– áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.

David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot (4560 milliárd forintot) fordít.

A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.

David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font (9,2 milliárd forint) sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.

A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font (77,5 milliárd forint) pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font (1370 milliárd forint) katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.

A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (5500 milliárd forint) értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.

Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font (230 milliárd forint) értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.

A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.

A NATO-tagországok kudarcot vallottak a katonai segélyre vonatkozó, elmúlt hónapokban tett ígéreteik beváltásában, de most már nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Kijevben, ahová előre be nem jelentett látogatásra érkezett.

„A NATO-szövetségesek az elmúlt hónapokban nem azt nyújtották, amit megígértek. Az Egyesült Államok hat hónapot töltött arra, hogy megállapodjon a segélycsomagról, az európai szövetségesek pedig nem szállították le azt a lőszert, amit ígértünk. De most biztos vagyok abban, hogy a dolgok változni fognak” – fogalmazott a Reuters szerint Stoltenberg. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszusa nemrég jóváhagyta a több mint 60 milliárd dollár értékű ukrajnai segélycsomagot, az erről szóló törvényt Joe Biden elnök pedig már alá is írta.

Ezenfelül Rishi Sunak brit miniszterelnök is újból kifejezte elkötelezettségét Kijev támogatása iránt, Németország beleegyezett egy új Patriot rendszer beszerzésébe Ukrajna számára, és Hollandia is újabb légvédelmi segélyt helyezett kilátásba. Megjegyezte: további kötelezettségvállalásokra is számít. Reményét fejezte ki, hogy mindezzel a segítséggel Ukrajna képes lesz fodítani a harci helyzeten a frontvonalakon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajna haladéktalanul megkapja a Patriot rakétákat, amelyeket szövetségeseitől kért. „Ami a további csomagokat és a Patriot rendszerekhez szükséges rakéták számát illeti, azt hiszem, hogy megkapjuk ezeket a készleteket” – idézte Zelenszkijt az UNIAN ukrán hírügynökség.

Az államfő elmondta: az Ukrajna-NATO Tanács április 19-i ülésén Kijev azt a választ kapta, nem lesz szünet a lőszerellátás folyamatában. Ugyanakkor pontosította, hogy folyamatban vannak a tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna további Patriot légvédelmi rakétarendszereket kapjon.

„Még nincsenek olyan erőteljes konkrétumok, amelyeket elvárunk a partnerektől. Vannak első lépések” – jelentette ki Zelenszkij. „Ma megbeszéltük a főtitkárral, hogy hol lenne szükség a Patriotok további jelenlétére. Tudjuk, hogy melyik államnak mije van” – mondta az elnök. Hozzátette: érezhető változást hozna, ha további Patriot légvédelmi rendszereket szállítanának Ukrajnának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Stoltenberg meghívta Zelenszkijt a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy Ukrajna meghívást kapna ott a szövetséghez való csatlakozásra.

Zelenszkij kijelentette még, hogy Ukrajna helyesli a NATO-főtitkár ötletét, hogy százmilliárd eurós különleges szövetségi alapot hozzanak létre az ukrán védelem támogatására, de érdekelnék a részletek arról, miként működne egy ilyen alap.

Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy Stoltenbergnek ez a harmadik látogatása Ukrajnában az Oroszország által 2022 februárjában indított háború alatt. A NATO-főtitkár programja szerint az ukrán parlamentben is felszólal.

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírportál a belügyi tárca adatbázisára hivatkozva.

Az orosz hírportál közölte, hogy Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint.

Indokként az adatbázisban az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az ukrán vezetőket. A RIA Novosztyi szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.

Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált a Zelenszkij elleni körözésről szóló orosz sajtóhírekre, és ez a tárca szerint „az orosz államgépezet és propaganda elkeseredettségéről tanúskodik”, és pusztán a figyelem felkeltésére irányul.

Kijev emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, ami az ukrán külügyi közlemény szerint „teljességgel valós, és a világ 123 országában végrehajtható”.

Ezen a héten az orosz megszálló erők több mint 380 támadást indítottak ukrán városok és régiók ellen, ezért az ukrajnai emberéletek megóvása érdekében most égető szükség van légvédelmi rendszerekre és a fegyverekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati Facebook-üzenetében.

„A terroristák csak ezen a héten több mint 380 támadást hajtottak végre városaink és régióink ellen, és ez így megy ennek a háborúnak minden hetében. De megállítható a városaink, falvaink és lakosaik elleni mindennapos és szándékos orosz terror. Partnereink rendelkeznek minden szükséges rendszerrel, minden fegyverrel ahhoz, hogy Ukrajna megóvhassa az emberéleteket” – fogalmazott az államfő.

Egyúttal köszönetet mondott azoknak a partnerországoknak, amelyek megértik a légvédelmi rendszerek szállításának fontosságát.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arról tájékoztatott a Telegramon, hogy szombatra virradóan két orosz drón csapódott be a megyeszékhelyen, aminek következtében négy helyi lakos megsérült, köztük egy gyerek.

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója később ezt úgy pontosította: az ukrán légvédelem által lelőtt Sahid drónok roncsai zuhantak le a város egyik kerületében, és kigyulladt egy kétszintes irodaház. Terehov délután közölte, hogy Oroszország újabb támadást indított Harkiv ellen.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette azt a 13 Sahid drónt, amely az éjjel Ukrajnát támadta.

Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatási központja szombaton közölte, hogy az elmúlt egy napban az orosz erők tíz ukrajnai régiót támadtak, 141 településre és 222 infrastrukturális létesítményre mértek csapást.

A központ közlése szerint vannak halálos áldozatok és sérültek is a civilek között, számukat azonban még nem tudják pontosan.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz erők szombat reggel Beriszlavban drónnal megsemmisítettek egy teherautót, amely ivóvizet szállított a helyi lakosoknak. Az autó teljesen kiégett, de személyi sérülés nem történt. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 119 összecsapás volt a fronton.

A helyzet a Donyeck megyei Avgyijivka és Bahmut környékén volt a legforróbb. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 473 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 31 drónt.