Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2021.12.15.

Nagyot kaszálnak a kutyagyárak az ünnepek előtt – így működnek

Európa legerősebb állatvédelmi törvényét szavazta meg nemrég a magyar Országgyűlés. Nem véletlenül: a karácsonyi ajándékozási időszak paradicsom a profithajhász kutyaszaporítók számára.

Széles támogatás övezi az állatvédelmi törvény szigorítását: az állatvédelmi konzultációt több százezren töltötték ki, és döntő többségük támogatja, hogy szigorúbban lépjenek fel az állatviadalok szervezői, a szöges kolbászt szórók és a „kutyagyárasok” ellen is. Az állatkínzás minősített esete lett a január elsején életbe lépő törvény szerint a szaporítás, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

A szaporítót a profit érdekli, nem az állat

Mi a különbség a tenyésztő és a szaporító között? „Elsősorban az ár és az állat tartási körülményei” – mondta a Ripost7-nek Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke. „A szaporító nyerészkedni akar, nem veszi figyelembe az állat érdekeit. A szaporított kutyánál nincsenek költségek, míg egy tenyésztő az anyakutyát rendszeresen viszi állatorvoshoz, ultrahangra, úgy, mint amikor egy ember gyereket vár. A hivatalos tenyésztőknek bárki utánanézhet. Egy szaporító mennyiségre megy. Úgy bánik az állattal, mintha nem élőlényről beszélnénk, hanem egy tárgyról. Be sem engedik a vevőket a borzalmas helyre, ahol tartja őket. Nem véletlenül… Tipikusan buszmegállókat, köztereket jelölnek ki találkozásra és az állat átadására.”

Januártól börtönbe is kerülhet a szaporító

Az Állatmentő Ligának is többször meggyűlt a baja a szaporítókkal, volt akivel évekig pereskedtek, mert nyúlketrecben tartotta az állatait. Az utóbbi időben a rendőrséggel és kormányhivatalokkal együtt razziákat is tartottak. A bejelentések alapján brutális állapotú telepeket számoltak fel, rengeteg szaporító lebukott. A kutyagyárak felszámolását tűzték ki célul, ezért megyénként végigjárták a gyanús helyeket.

Januártól az ilyen esetek minősített bűncselekménynek számítanak, börtönbe is kerülhet a szaporító.

Az „olcsóbb” kutya végül többe kerülhet – és rossz vége is lehet

„Évek óta bevett szokás sajnos, hogy kisállatot vesznek karácsonyra. Mi, állatvédők, mindig kiadjuk ilyenkor a figyelmeztetést, hogy egy kisállat egy életre szól” – mondta Pataki Gábor.

De ha már vásárolunk, ne az ár legyen a döntő szempont. Csak látszólag spórol, aki szaporítótól vesz kiskutyát. Később, amikor kiderül, hogy bajai vannak, többet költ rá, mintha tenyésztőtől vette volna.

Fotó: Pixabay.com

Ha szaporítótól vásárolunk kutyát karácsonyra, a csodás ünnepből rémálom lehet. „Ha beteg lesz az állat, akkor fájdalmas és drága műtétekre számíthatunk, de olyan betegségek is lehetnek szaporított kutya esetében, mint a vízfejűség, ami nem gyógyítható” – magyarázza Némedi Edina, az Állat-mentő Sereg munkatársa.

Ha rájöttünk, hogy becsaptak bennünket, akkor mindenképp forduljunk a hatóságokhoz és jelentsük.

Sok menhely nem ad karácsonyra állatot

Sajnos állatmenhelyeknél is probléma, hogy karácsonyi ajándéknak szánják a kutyát. „Sajnos volt rá példa, hogy valaki csak azért fogadott örökbe ajándéknak kisállatot, mert az ingyen van, de ünnepek után visszakerültek az állatok. Kiderült, hogy a kölyökkutya szétszedi a lakást... Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy állat egy életre szól” – magyarázza Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke. Ráadaásul szilveszterkor sok kutya kerül menhelyre. Ezért egy felelős állatmenhely, nem ad ki kutyát, cicát karácsonykor, hogy elkerülje ezt.

Hogyan szúrjuk ki, hogy szaporítóval van dolgunk?

„Nem vagyok az ajándék kiskutyus ellen, de azt figyelembe kell venni, hogy az állat egy életre szól, ünnepek után is gondoskodni kell róla” – mondta Némedi Edina, az Állat-mentő Sereg munkatársa. „Ha kutyát vásárolunk, akkor családtagot választunk magunknak. Fontos, hogy mindig kételkedjünk, minden apró részletnek kérdezzünk utána. A szaporítók általában megtévesztik a hozzájuk fordulókat: nem azt a kutyát adják, amiről a fotó készült, nincs chippelve a kutya, vagy ha van, azt nem regisztrálják.”

Tipikus jelek, amik gyanakodásra adnak okot

– Ha túl készségesek, ki akarják szállítani a kutyát, nem akarják, hogy a vevő menjen el hozzájuk. Sok mindent elárul, milyen körülmények között tartják a kutyákat, érdemes elmenni érte. – Nem szabad átvenni kutyát kapualjban, benzinkúton. – Az igazi tenyésztő megnézi, hová kerül a kutyus. Ez nem hepciáskodás, ilyenkor biztosan tenyésztővel van dolgunk, akit érdekel, mi lesz a kutya sorsa. – Ha fajtatiszta ebet vásárolunk, rá kell kérdezni a genetikai betegségekre és a szűrésekre. A tenyésztők a kölyköket is szűrik. – Fontos a törzskönyv és az oltási könyv. Ha az eladó azt mondja, hogy még túl kicsi, azért nincs, vagy később postázza, azt ne fogadjuk el! – Mindenképp érdemes szerződést írni, ha később valami adódna, meg tudjuk keresni a tenyésztőt. – Nem csak azt kell megnézni, hogy a kutyus chipelve van-e, rá kell keresni, hogy a chip regisztrált-e.

Állatvédelmi törvénymódosítások január 1-től:

– 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a szaporítás,

– 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a visszaeső állatkínzó,

– 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a különösen visszaeső állatkínzó, és az, aki méreg kihelyezésével több állatot elpusztít,

– büntethető a méreg kihelyezésének előkészülete,

– az állatviadal szervezőin túl a résztvevők is büntethetőek,

– a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig tarthatók,

– szigorúbban büntethető a nagy nyilvánosság előtt elkövetett állatkínzás.

2022. október 4-től az állattartástól való eltiltást bejegyzik a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek