Müller Cecília: nőtt a bizalom a védőoltások iránt

Nőtt a magyar lakosság bizalma a védőoltások iránt – mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

Müller Cecília a Központi Statisztikai Hivatal adatait ismertetve közölte: míg a járvány kezdetén, illetve a védőoltások alkalmazása előtt csak a lakosság 15 százaléka szerette volna beoltatni magát, most már majdnem 50 százalék az arányuk.

A szombaton érkezett oxfordi AstraZeneca-vakcináról elmondta: kezelhetősége a Pfizer-vakcinánál egyszerűbb, az oltóanyagoknál megszokott hőmérsékleten, 2 és 8 fok között tárolható. Az első és a második oltás között 4-12 hetes időintervallumot engedélyez a gyártó. Az oltási munkacsoport döntése szerint Magyarországon 4 hét telhet el a két oltás között, hogy minél előbb kialakuljon a teljes védettség.

Hozzátette: az AstraZeneca-oltással a 18 és 60 év között krónikus betegeket fogják oltani, mert a klinikai vizsgálat hármas fázisában a vakcina idősebbeknél történő alkalmazásáról egyelőre nincs elég információ.

Müller Cecília szerint arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a koronavírus elleni oltást évről évre ismételni kell-e vagy a vírus esetleg „eltűnik”. Mint mondta, ezek közül bármelyik variáció igaz lehet, hiszen a vírusról naponta jelennek meg új információk.

Ha valaki valamilyen okból nem tudta sem az első, sem a második dózist felvenni az előre megbeszélt időpontban, annak az oltása sem marad el, csak egy másik időpontra tolódik.

Eddig 289.042 ember kapta már meg az első védőoltást valamelyik vakcinából, és 107.592-nek a második dózist is beadták már. Müller Cecília úgy fogalmazott: Magyarország igyekszik megtartani az unión belüli kedvező átoltottsági helyét, de ez alapvetően a beérkező vakcinák mennyiségétől függ. A magyar lakosság 3 százaléka oltottnak számít, az uniós átlag 2,7 százalék.

Folytatódik a héten a regisztrált legidősebbek oltása, és megkezdődik a hatvan év alatti regisztrált krónikus betegek oltása – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

György István elmondta: az egészségügyi dolgozóknak és az idősotthonok lakóinak, dolgozóinak kampányszerű oltásával január végén lezárult az oltási terv első két szakasza. A preferált csoportot ma a regisztrált legidősebbek jelentik, közülük már 35 299 embert oltottak be kórházi oltópontokon és háziorvosoknál.

Jelezte, hogy a regisztrált legidősebbek oltása az eddigi kettő helyett három vakcinával folytatódik: a háziorvosok a kedden érkező Pfizer- és a hét második felére várt Moderna-szállítmányból kapnak oltóanyagot, a kórházi oltópontokon a Szputnyik vakcinát használják, mert annak tárolási, hűtési feltételei ott jobban biztosíthatók.

György István kitért arra: a megyei oltási munkacsoportok és a háziorvosok közösen szervezik a regisztrált legidősebbek kórházi oltópontos oltását, akik közül most a krónikus betegségekben nem szenvedő regisztráltak kapnak vakcinát. Arról, hogy ki oltható és ki nem, a háziorvos, illetve az oltóorvos dönt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a 60 év alatti regisztrált krónikus betegek oltása a szombaton érkezett AstraZeneca-szállítmánynak köszönhetően kezdődhet meg.

„Ez az oltóanyag nagyon könnyen kezelhető, nem igényel speciális körülményeket, ugyanakkor az előírásoknak megfelelően a 60 év alattiaknak tudjuk adni” – mondta, majd hozzátette: ezzel újabb célcsoport oltása is lehetővé válik az oltási rendben.

A vakcinát az alkalmazási előírásainak megfelelően annak a preferenciacsoportnak az oltására használják fel, amely ott az első helyen szerepel, ez pedig a 60 év alatti, krónikus betegségben szenvedők csoportja.

Az oltás szempontjából ebbe a csoportba tartoznak a szív- és érrendszeri, a krónikus tüdőbetegségben, daganatos betegségben, cukorbetegségben szenvedők és a transzplantáltak is – ismertette.

Közölte: az e heti oltáshoz szükséges vakcinákat a hét közepéig kiszállítják, a háziorvosokhoz eljuttatják az oltóanyagok dokumentációit és a legfrissebb listákat a praxishoz tartozó regisztrált oltandókról – mondta.

Kiemelte, hogy a háziorvosok megkapják a pontos feladatokat a megyei oltási munkacsoportoktól, az oltás előtt állókat felhívják, egyeztetik a vakcinabeadás időpontját és azt is, kinek kell kórházi oltópontra mennie. Ehhez betegszállítót is igénybe lehet venni, ha a szállítást a család nem tudja megoldani.

György István megköszönte a háziorvosok, oltóorvosok, kórházi oltópontokon dolgozók munkáját. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az oltási terv végrehajtásának ütemét a rendelkezésre álló oltóanyagok mennyisége határozza meg.

„Oltani csak vakcinával lehet, abból pedig továbbra is sajnos kevés van, ezért csak ütemezetten és kis szakaszokban tudunk haladni, amíg nem jönnek meg a nagyobb, több százezres vakcinaszállítmányok” – hangoztatta.

Az államtitkár közölte, az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon sem tudják biztosítani, hogy az oltóponton oltásra jelentkező válassza ki, melyik vakcinát kéri.

„A választás joga abban az értelemben biztosított, hogy valaki beoltatja-e magát vagy sem, továbbá az éppen rendelkezésre álló vakcinával beoltatja-e, vagy sem” – mondta. Hozzáfűzte: „a vakcinák az alkalmazási leiratukban foglaltak szerint egyformán biztonságosak és alkalmasak az immunizáció elérésére”.

György István megjegyezte, hogy az oltásokat a vakcinák rendelkezésre állásának függvényében szervezik, az oltópontokon az oltóhelyek száma az ütemezett oltási szakaszban 5 ezer, a tömeges oltási szakaszban több mint 7 ezer.

Ezek kórházakban, szakrendelőkben, háziorvosi rendelőkben vannak, egyelőre nincs szükség arra, hogy egyéb oltópontokat vonjanak be, hogy „stadionokban oltsanak” – jelentette ki.

Az oltások beadására „szükség esetén vannak tartalékhelyszínek, akár szavazóköri helyiségek, vagy más létesítmények.”

György István elmondta, a héten befejezi a megyei oltási munkacsoportok látogatását, eddig 20-ból 18-at keresett fel és jók a tapasztalatai.

Végezetül arról szólt, hogy az oltási folyamatot „a legnagyobb óvatossággal és biztonsággal, minden rendelkezésre álló vakcina” felhasználásával tervezik, hogy mielőbb vissza tudják állítani „a társadalmi kapcsolattartás békeidőbeli állapotát”, az egyének, családok egzisztenciáját, a munkahelyek működését, az ország normál rend szerinti működését, valamint a fenntartható gazdasági növekedési pályát is, „amelyre a magyar gazdaságnak minden képessége megvan”.