INSIDER

Megszólalt a búvár, aki a holttesteket vágta ki a Hableány roncsából

A búvárnak az utolsó nap volt a legnehezebb, amikor elkezdték kiemelni a Hableány roncsait.
  • Szerző: Ripost

A balassagyarmati Szokolóczi Zoltán címzetes tűzoltó zászlós, búvár jelen volt a május 29-i hajóbalesetnél elsüllyedt Hableány mentésénél, s embert próbáló helyzetben tett tanúbizonyságot a legmagasabb szakmai tudásról és bátorságról.

A tűzoltóból lett búvár a nool.hu portálnak elmondta, 2011-ben végezte el a búvártanfolyamot, és 2016-ban került át a fővárosba, a 13. kerületi búvárszolgálathoz. A Hableány mentésekor a fő feladatuk egy esetleges életmentés és - a hajó kiemeléséhez szükséges felszereléssel rendelkező - ipari búvárok biztosítása volt. Emellett az volt a dolguk, hogy összeszedjék és eljuttassák a megfelelő helyre a víz alól felbukkanó holttesteket és a tárgyakat.

"Ha az ipari búvárokkal történt volna valami, az ő mentésük is a mi feladatunk lett volna. Szerencsére nem kellett beavatkoznunk. Õk egy külön búvárkodási technológiát képviselnek: sokáig lenn tudnak maradni, és szennyvízbe is merülnek, ha kell. Úgynevezett teli álarcuk van, folyamatosan kapják a levegőt, mi viszont palackkal merülünk, tehát véges a lent tartózkodásunk ideje" - mondta Szokolóczi Zoltán.

A búvár szerint az utolsó nap volt a legnehezebb, amikor a hajót már ablakszintig kiemelték a vízből.

"Nekünk kellett bemenni, s felderíteni, majd kihozni a biztonságos pontonra a holttesteket. A fertőzésveszély miatt szigorú szabályok voltak előírva, egy zárt területen dolgoztunk. A hajóra két búvár mehetett, kettő biztosította. Két másik társammal voltunk kint mi, akik a többieket kiszolgáltuk, segítettünk, ha kellett. A tűzoltómúltamra való tekintettel az én feladatom volt a feszítővágó és a szivattyú kezelése. Én csak akkor mehettem fel a hajóra, ha vágni kellett valamit. Ezek az emlékek nagyon frissek még, folyamatosan dolgozom fel magamban…" - mondta a búvár.