Kaiser Edének megrázó találkozásban volt része

Ha Magyarországon a rendszerváltáskor nem törölték volna el a halálbüntetést, Kaiser Ede bizonyára már nem élne. A móri bankrablásért ártatlanul elítélt férfi az akkor kiszabható legszigorúbb büntetést, életfogytiglani fegyházat kapott, és nem kétséges, hogy a bíróság nem habozott volna bitóra küldeni a nyolc ember életét követelő bűncselekmény elkövetőit.

Tiszta lapot érdemel

Minderről annak kapcsán beszélgetett a Bors Kaiser Edével, hogy a napokban összejött élete egyik legmegrázóbb találkozója: kezet foghatott azzal a Szebenyi Istvánnal, aki egy véletlennek köszönhetően egy erdőben megtalálta a tényleges elkövetők elásott fegyvereit.

„Úgy gondolom, hogy mindenki megérdemli, hogy tiszta lapot kapjon. Egy nagyon visszafogott srácot láttam benne, és nem tartom kizártnak, hogy kapcsolatban maradunk. Ez akár egy őszinte barátságot is jelenthet, én ugyanis bízom benne, hogy sikerül becsületes életet kezdenie. Bármikor felhívhat, és én is őt„ – mondta Szebenyi.

Lezárná a történetet

Az egykori bankrabló saját bevallása szerint igyekszik meghúzni magát. Nem keresi az alkalmat a szereplésre, mint mondja, az állandó rivaldafény gátolja a nyugodt életének felépítését.

„Magamban kell lerendeznem a történteket. Le szeretném zárni az egészet” – mondta Kaiser. A felvetésre, hogy amennyiben hazánkban még létezne halálbüntetés, talán már nem is élne, némi csend után felelt. „Feleslegesen nem kell ezen töprengeni, de nyilván ha létezett volna halálbüntetés, engem kivégeztek volna„ – fejtette ki a férfi.

Akadnak kivételek

Kovács Lajos nyugalmazott rendőr egyike volt azon kevés nyomozónak, aki hitt Kaiser Edének, és aki mindvégig az ártatlanságát hangsúlyozta.

„Mór egy kisváros, ahol legalább látásból mindenki mindenkit ismer. Edének akkoriban volt egy helyi barátnője, márpedig a lányról sokan tudták, hogy ki a kedvese. Teljesen életszerűtlennek tűnt az a verzió, hogy Ede abban a kisvárosban raboljon ki egy bankot és fedetlen arccal álljon a fiók elé elküldeni az embereket, ahol biztos lehetett abban, hogy felismerik” – magyarázta a volt főnyomozó.