Epilepsziás rohamok és Pfizer-vakcina, így reagált Karikó Katalin

Magyarországon mintegy 150 ezer epilepsziás beteg él, akiket ugyanúgy fenyeget a világjárvány, mint egészséges embertársaikat: de vajon adható-e nekik is Pfizer-vakcina vagy sem? Erről kérdezte az egyik hozzászóló közösségi oldalán Karikó Katalint, a védőoltás kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar biokémikust.

A számtalan díjjal kitüntetett kutató pedig még aznap válaszolt is. A következőket írta:

Eddig nem volt kizáró tényező semmilyen betegség”

Majd Karikó Katalin mellékelte az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) idevágó állásfoglalását.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett koronavirus.gov.hu felületén elérhető, 2021. március 26-án frissített Pfizer-BioNTech vakcina hivatalos tájékoztatásában szintén nem szerepel kizáró okként az epilepszia, sőt, egyetlen más betegség sem. Mint írják: „A Pfizer-BioNTech oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció.” Kiemelik továbbá, hogy az oltás várandósoknak is adható. Ugyanakkor megjegyzik: „az oltás ellenjavalt akut lázas betegség,a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció, az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció esetén.”

Ahogy arra is kitérnek: „A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina más oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be. Másik védőoltás legalább 4 hetes időközzel kapható.”

A fentiek tehát megnyugtatók lehetnek a 16-18 év közötti korosztályba tartozó epilepsziás betegek számára is, akik sikeres regisztráció, illetve a 16 és 17 évesek esetén szülői beleegyező nyilatkozat mellett hétfőn, kedden és szerdán jelentkezhetnek a Pfizer-vakcina felvételére.

Mi az epilepszia?

A Wikipédia leírása szerint az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak. Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó „hatásszünettől”„ a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, az epilepszia betegségre azonban a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham. Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe. Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. agydaganat, stroke, mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos (szekunder) epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű úgynevezett elsődleges (primer, idiopátiás) formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak. Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel, a többi esetben sebészi beavatkozásra lehet szükség.