tóth gabi
Csütörtökön elkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása az AstraZeneca vakcinával hazánkban is. A Ripost megtalálta a vakcina összetevőit, Tóth Sándor virológus pedig elmagyarázza, mi micsoda.
A Ripost megtalálta az AstraZeneca vakcina összetevőit, arról pedig, hogy mi micsoda és milyen szerepe van, Tóth Sándor virológust kérdeztük.
„Ennek a cégnek a gyógyszere genetikailag módosított organizmusokat (GMO) tartalmaz” – olvasható a leírásban, ami elsőre eléggé ijesztőnek tűnik. Tóth Sándor azonban megnyugtatásul elmondta: ez – mivel úgynevezett vektorvakcináról van szó, ami a koronavírus tüskefehérjének genetikai kódját (ez SZAPORODÁSRA KÉPTELEN!) egy csimpánz adenovírussal juttatja el a sejtjeinkhez – a génmódosított organizmus maga az adenovírus.
„Ez egyáltalán nem káros, tulajdonképpen a természet is ezt teszi, ilyen genetikailag módosított organizmusokat hoz létre” – mondta el a szakember, kiemelve, hogy ettől nem kell tartanunk a vakcina esetében.
„Ezek tulajdonképpen aminosavak, tehát teljesen természetes összetevők. Egy ún. puffer-rendszert alkotnak, az egyik savas, a másik lúgos, így arra valók, hogy egyensúlyban tartsák a szérum PH értékét, hogy az passzoljon a mi PH értékünkhöz” – magyarázta Tóth Sándor.
„Az első tulajdonképpen egy só-féle, a poliszorbát és a szacharóz pedig cukrok. Ez utóbbiak szerepe a vakcinában valószínűleg az, hogy szabályozzák az oldat sűrűségét. Teljesen természetes összetevők” – emelte ki Tóth Sándor.
Ez pedig egy véralvadás-gátló, amelyről a szakember annyit mondott, hogy valószínűleg az oltóanyag izomban való jobb eloszlását segítheti elő, szintén teljesen ártalmatlan.
Az AstraZeneca vakcinából egyébként a napokban érkezett meg az első szállítmány, csütörtökön már elkezdték vele oltani a 60 éven aluli krónikus betegeket a háziorvosok.
Az AstraZenca nem mRNS-vakcina, hanem vektorvakcina, aminek a lényege, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, azaz vektorvírusba ültetve juttatják be a szervezetünkbe. Az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki. Az AstraZeneca klinikai vizsgálatainak 3. fázisát 30 ezer főn végezték el, amik alapján az első dózis után 75% feletti védelmet ad, és ha az első, valamint a második adag közötti időtartamot 12 hétre emelik, a koronavírus vakcina hatékonysága 82%-ra nő.