Megtalálták a megoldást a tudósok az AstraZeneca ritka vérrög problémájára

Németországi tudósok azt állítják, hogy megfejtették az AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltásokhoz kapcsolódó ritka vérrög képződés okát.

A szakértők elmagyarázták, hogy a vérrögöket bizonyos lebegő mutáns fehérjék okozzák, és azt állítják, hogy tudják, hogyan lehet ezt megakadályozni.

A frankfurti Goethe Egyetem és a németországi Helmholtz Egyetem kutatói szerint a probléma az adenovírus vektorában rejlik.

Az AstraZeneca oltása ugyanis úgy működik, hogy a koronavírus tüskefehérjének génjét egy másik vírushoz, az adenovírushoz adják hozzá.

Az adenovírusok olyan gyakori vírusok, amelyek általában megfázást vagy influenzát okoznak, és ez teszi lehetővé, hogy a szervezetbe jusson és kifejtse hatását.

Rolf Marschalek vezető kutató a szerdán közzétett tanulmányban elmagyarázza, hogy ez a módszer a tüskefehérjét nem a sejt belsejében lévő citoszol folyadékba, hanem a sejtmagba juttatja.

A sejtmagba kerülve a tüskefehérje egyes részei szétválnak, és mutáns változatokat hoznak létre. Ezek nem képesek a membránhoz kötődni, és „lebegő mutáns fehérjékké” válnak, amelyek 100 000 emberből körülbelül 1-nél vérrögöket okozhatnak.

A tudósok szerint azonban az oltóanyagokat át tudják úgy alakítani, hogy megelőzzék ezt a mellékhatást – írja a brit Metro.

Elméletük szerint az 50 év feletti nők vannak leginkább kitéve a rögképződés kockázatának, de szerencsére rendkívül ritka az esetek száma.

Az AstraZeneca oltóanyagát a 33 millió oltásból csak 309 vérrögösödési esettel és 56 halálesettel hozták összefüggésbe az Egyesült Királyságban. A J&J vakcina az Egyesült Államokban, több mint 10 400 000 oltásból 28 esettel hozták összefüggésbe.