kulcsár edina
Civil szervezetekkel együttműködve dolgozták ki a törvénymódosítást, amely szigorúan bünteti az állatkínzást, visszaszoríthatja a szaporítótelepeket, és elősegíti a felelős állattartást.
„Szigorúan lépünk fel az állatkínzókkal szemben. Megvédjük kedvenceinket!” – értékelte Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán az Országgyűlés által kedden elfogadott új jogszabályokat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a javaslat egyik előterjesztője szerint Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye született meg. Kiemelte: szigorodtak a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal következményei.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: „Nemcsak a jogszabályi környezetet szigorítjuk, de a felelős állattartást is biztosítjuk, amely mindannyiunk érdeke.”
Az állatvédelmitörvény-módosítás alapján 2022. január 1-jétől egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a szaporítás, három évig terjedő szabadságvesztéssel a visszaeső állatkínzó, öt évig terjedő szabadságvesztéssel a különösen visszaeső állatkínzó és az, aki méreg kihelyezésével több állatot elpusztít, emellett büntethetővé válik a mérgezés előkészülete is. Az állatviadalok szervezőin túl a résztvevők is büntethetők, a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig tarthatók, továbbá szigorúbban büntethető a nagy nyilvánosság előtt elkövetett állatkínzás. Október 4-től pedig az állattartástól való eltiltás bejegyzésre kerül a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
A fideszes Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szerint az Európai Unióban is egyedülálló a szaporítók elleni fellépés. Különösen fontosnak tartja, hogy a javaslatot a civil szervezetekkel együtt dolgozták ki.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője tegnap az MTI-nek arról beszélt, hogy annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik, a törvények szigorításával a felesleges direkt és tudatlanságból eredő szaporítások visszaszorítása remélhető, és nagy segítség lehet az állatvédő egyesületeknek, amelyek sokszor tehetetlenek. Jelenleg az állatok illegális szaporításából, illetve az állatokkal szembeni visszaélésekből ered a sok kidobott, kóbor, szenvedő állat.
Az állatmentő, állatvédelmi feladatok nagy része megelőzhető lenne, ha a lakosság megfelelően bánna az állataival – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a bíróságok az állatvédelmi ügyekben a törvény adta lehetőségeket kihasználva szabják majd ki büntető ítéleteiket.
Magyarországon kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, és az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet – hangsúlyozta a parlamentben Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka. Az állatvédelmi törvényjavaslatot az ellenzék is támogatja.
Megkezdődött az állatvédelmi törvényjavaslat vitája. Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, Európában az egyik legszigorúbb szabályozás lesz.
A jelenlegi büntető törvénykönyvhöz képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit, szigorúbb fellépést tesz lehetővé a mérgezőkkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni.
Büntethetővé válik a természetkárosítás előkészítése is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes – magyarázta Ovádi. Közölte: a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben is, akiket egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány mindig megkérdezi az emberek véleményét a fontos döntéseknél, és figyelembe is veszi azokat. Egyetértési pontokat kerestek és találtak ebben az ügyben is, csaknem 263 ezren mondták el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során.
A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására, illetve arra, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, a hatóságoktól pedig szigorúbb fellépést várnak az emberek, továbbá országos ivartalanítási programra is szükség van – sorolta a fideszes képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, és az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.
A törvényjavaslatot az ellenzék is támogatja, bár megkésettnek tartják. Kálló Gergely (Jobbik) arról beszélt, sem szilveszterkor, sem máskor pirotechnikai eszközöknek a kertekben, utcákon nincs helyük, ezeket betiltanák. Kunhalmi Ágnes (MSZP) felvetette az állatok jogalannyá minősítését, mondván, „az állatok érző lények”.
Arató Gergely (DK) azt mondta, jó, hogy a parlament előtt van a törvényjavaslat, de „fog nélkül a törvény erőtlen”. Részben erre reagálva Ovádi Péter óva intett attól, hogy hatósági feladatokkal vértezzék fel az ebrendészetet, szerinte először az ott dolgozó szakemberek képzését kell megszervezni.
Megszületett Magyarország első állatvédelmi kódexe; a kezdeményező Állatorvostudományi Egyetem mellett az okmányt 14 másik szervezet, többek között az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert írta alá az állatok világnapja alkalmából.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora emlékeztetett: az Állatvédelmi Kódex egységben született meg az Állatorvostudományi Egyetem, a tudományos élet képviselői, a legkülönbözőbb kormányzati szervek és a civil szféra tagjai, az önkéntes állatvédők támogatásával.
A rektor hangsúlyozta, hogy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködéseken nyugvó állatvédelem mellett.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért s végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a kormányzat kiemelt feladatként tekint az állatvédelemre. Célunk, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk az állatvédelem területén is – fogalmazott a miniszteri biztos.
Ovádi Péter hozzátette: arra buzdít minden állatvédelemmel foglalkozó állami, szakmai és civil szervezetet, hogy csatlakozzanak az Állatvédelmi Kódexhez, lépjenek fel közösen az állatok jóllétét előtérbe helyező szövetség mellett, hiszen az állatvédelem közös ügy.
Az Állatvédelmi Kódexet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére az Agrárminisztérium részéről a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért ás végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Fővárosi Állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., a NOÉ Állatotthon Alapítvány, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, az Ebugatta.hu, a Kutyabarat.hu, valamint a Hunland Trans Kft. írta alá.
A kódexet aláírhatja minden állatokkal foglalkozó, valamint állatokról kommunikáló magyarországi szervezet, amely magáénak érzi és elfogadja a dokumentumban foglaltakat. Az okmány szövege elolvasható a www.univet.hu weboldalon – hangzott el a hétfői eseményen.