Az Európában elszabadult árak ellenére is marad hazánkban az olcsó energiaár

A rezsicsökkentés 2022-ben is marad. Az intézkedést még 2013-ban vezették be, és már akkor megmutatkoztak jótékony hatásai. A rezsicsökkentés társadalmi támogatottsága továbbra is magas, ugyanakkor a baloldal az árakon keresztül ösztönözné az embereket energiatakarékosságra- összegzett a hirado.hu.

A rezsicsökkentés eredményei jelentősek: a rezsicsökkentés nélkül havonta több mint 32 ezer forinttal, míg évente 386 ezer forinttal kellene többet fizetniük a családoknak a villanyért és gázért.

Az intézkedés bevezetése óta átlagosan 25 százalékkal csökkentette a kormány a földgáz, áram és távhő árát, és ennek köszönhetően 2162 milliárd forint maradt a családoknál.

Orbán Viktor több ízben is kijelentette, hogy hiába a baloldali támadások – és Brüsszel adóztatási törekvése – a rezsicsökkentés velünk marad. Mint fogalmazott: „Amíg mi vagyunk a kormányrúd mögött, addig ez így lesz.”

Kiterjesztett rezsicsökkentés az önkormányzatoknak és kisvállalkozásoknak

A kormány nemcsak az egyszerű fogyasztók, hanem a kisvállalkozások érdekeit is figyelembe veszi, így kiterjesztette a rezsicsökkentést a kisvállalkozásokra és önkormányzatokra is. A sors furcsa fintoraként épp

a rezsicsökkentést leghangosabban támadó baloldali városvezetők az elsők között éltek a kormány nyújtotta lehetőséggel.

Orbán Viktor erről ekképp vélekedett: „Amikor egy önkormányzatról gondolkodunk, akkor sosem a vezetőkre kell csak gondolni, hanem az adott városban élőkre. Szerintem a budapestieknek meg a hódmezővásárhelyieknek is az a jó, ha az emberek kevesebbet fizetnek az áramért meg a gázért. Ennek a lehetőségét a kormány kinyitotta, az önkormányzatok is, úgy mint a kisvállalkozók be tudnak lépni egy kedvezőbb árfekvésű elszámolási rendszerbe. Örülünk, ha segíthetünk.”

Orbán Viktor a kisvállalkozásokra kiterjesztett rezsicsökkentés kapcsán elmondta: „Ezt az energiaszolgáltatóknak ki kell fizetniük.”

Hozzátette: „Valakinek ezt a veszteséget le kell nyelni. Az én álláspontom az, hogy amikor jól mennek a dolgok, akkor ezek a hatalmas nagy nemzetközi cégek nagyon sok pénzt keresnek, de van, amikor nem mennek jól a dolgok, akkor pedig fedezni kell a veszteséget.

Az, hogy ezt áthárítsák a magyarokra, nem lehetséges.

Lehetséges, hogy ilyen politikát Brüsszelben meg Európa más országaiban lehet folytatni, de 2012-13 óta, mióta a nemzeti kormány a rezsicsökkentés csatáját megvívta és megnyerte Brüsszelben, tehát amikor kiderült, hogy jogunk van egy olyan árszabályozáshoz, mint amit bevezettünk, azóta Magyarországon az ilyen típusú veszteséget a nagy nemzetközi cégeknek kell viselniük, hiszen ennek többszörösen megkeresték már a profitját.”

A kormányfő elmondta, hogy a kormány döntése 33 ezer kisvállalkozót érint.

Ezek a vállalkozások, amelyek tíz főnél kevesebb munkavállalót alkalmaznak, és az árbevételük a négymilliárdot nem haladja meg, beléphetnek a rezsicsökkentésbe. Ennek a költségeit nemcsak a nemzetközi cégek, hanem a Magyar Villamos Művek is állja.

Határozott nem Brüsszel klímaadójára

Brüsszel klímaadóját a magyar kormány határozottan elutasítja, annak ellenére is, hogy

„a brüsszeli bürokrácia vért hány a rezsicsökkentéstől”.

Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy a polgári kormány a baloldallal ellentétben az emberek és nem a multik érdekeit tartja szem előtt.

A baloldal korábban is a multik oldalán állt, míg mi az emberekén. Ezt láttuk 2010 előtt is, amikor megígérték, hogy nem emelik az árakat, ehhez képest kétszer-háromszor ennyi volt az áram és a gáz ára

– emlékeztetett a miniszterelnök.

Nem engedjük, hogy Brüsszel adóemeléseken keresztül az emberekkel fizettesse meg a klímavédelmi költségeket! – hangsúlyozta a kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Azt lehetett tudni már fél évvel ezelőtt, hogy a világpiacon az árak fölfelé indulnak el. Volt fél éve Brüsszelnek arra, hogy fölkészüljön erre. Nem csináltak semmit.”

A miniszterelnök szerint ahelyett, hogy a Frans Timmermans uniós biztos vezette munkacsoport ezt beismerné és azt mondaná, hogy itt van a magyar jó példa, védjük meg a polgárainkat a magas áraktól, inkább „még megfejelik a dolgot”.

„Ők most arra készülnek Brüsszelben, hogy nem elég a mostani baj, még további árat akarnak emelni a villanyáram és az üzemanyag esetében is, azzal az indoklással, hogy klímavédelmet kell folytatni”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy mi, magyarok egyetértünk azzal, hogy a klímavédelem jó dolog, amit folytatni kell, de úgy, hogy „a klímaromboló nagy nemzetközi cégekkel kell megfizetni ennek az árát és költségét, és nem a lakossággal”.

Most egy bonyolult rendszer bevezetésével meg akarják adóztatni azokat az embereket és családokat, akiknek saját autójuk vagy saját lakásuk van.

„Most mi ennek ellenállunk, a V4-ekkel vagyunk éppen »összeesküvésben«, itt voltak Budapesten és megbeszéltük, hogy semmiképpen nem járulunk hozzá a jövő héten esedékes európai csúcstalálkozón olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany meg a gáz árát” – jelentette ki Orbán Viktor.

Gyors lépés az üzemanyagárak ügyében

A rezsicsökkentés nem terjedt ki az üzemanyagokra, de a világpiaci drágulás ezen a területen is meglátszott. Ennek érdekében

a kormány november közepén 480 forintban maximálta az üzemanyagárakat, így ennél drágábban sehol nem lehet árusítani február 15-ig.

Orbán Viktor elmondta, hogy a baloldallal régóta vívnak csatát a rezsicsökkentésről, és ez most kiegészült a benzinárral. Utóbbit eddig a piacra bízták, és „a legjobb, hogyha a kormánynak nem kell beavatkoznia, de van olyan helyzet, amikor be kell”.

„Amikor minden szakértő szerint az árak több hétig, talán egy-két hónapig is magasak lesznek, akkor reagálni kell, mert az üzemanyagárral az a gond, hogy ez nemcsak a gépjárművek üzemeltetésének a költségét növeli meg, hanem beépül az árakba is” – fejtette ki a kormányfő.

A baloldal az árakon keresztül ösztönözné az embereket energiatakarékosságra

Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje több ízben is arról beszélt, hogy eltörölné a rezsicsökkentést. Márki-Zay egy Dobrev Klárával folytatott vita során azon sajnálkozott, hogy nehéz kivezetni a rezsicsökkentést. Pedig szerinte a fenntartható gazdasághoz az embereknek – ahogy fogalmazott – érezniük kellene az energiaár növekedését.

„A végén mindent a fogyasztó fizet, olyan nincs, hogy nem a fogyasztó fizeti, meg nem az ember. Ez egy populizmus. Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni az árakban, akkor nem fogunk ösztönözni senkit az energiatakarékosságra. És igenis,

az árakon keresztül ösztönözzük az energiatakarékosságra”

– jelentette ki Márki-Zay Péter.

„Az emberek inkább spóroljanak az energiával” – Márki-Zay Péter tavaly ősszel is ezt a megoldást kínálta rezsicsökkentés címszó alatt.

De nem ez volt az egyetlen energiaárakra vonatkozó kijelentése a baloldali politikusnak. Szerinte a benzinárstop is rossz megoldás. Egy lapinterjúban azt fejtette ki, hogy ő, szövetségeseivel ellentétben nem akarta, hogy befagyasszák az üzemanyagárakat: „Én, mint az látszik, nem szálltam bele ebbe a kampányba. Beszéltünk róla, ők azt mondták, a Fidesz pontosan ezt csinálta 2010 előtt és ezért csinálják ők is. Ettől függetlenül azt gondolom, nem ez a megoldás. Az Egyesült Államokban azt láttam, hogy amikor felment a kétszeresére a benzin ára,

az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába.”

A magyar baloldal, amikor kormányon volt, az ingatlanadó bevezetését is szorgalmazta, méghozzá hasonló érvrendszerrel, mint amivel Márki-Zay kritizálta a benzinárcsökkentést. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök még 2009-ben az ATV Egyenes beszéd című műsorában fogalmazott úgy az ingatlanadót feszegető kérdésre, hogy

az ingatlant adott esetben el lehet adni, lehet egy kisebbe menni,

hogy ha nem bírják fenntartani. Ezt tudom, hogy keményen hangzik, de Magyarországon 90 százalék felett van az ingatlantulajdonlás aránya, míg Nyugat-Európában ennél jóval kisebb – mondta akkor Gyurcsány Ferenc utódja, aki legutóbb a Városháza eladása körüli botrányokban bukkant fel.