Az ellenzék felelőtlensége miatt lejárnak a járvány elleni intézkedések

Gulyás Gergely példaként említette, hogy pénteken jár le annak határideje, hogy lezárták a határt több, meghatározott országból érkező jármű, illetve a külföldiek előtt. Ugyanaznap veszíti hatályát a felsőoktatási intézmények bezárása, valamint a katonák, egészségügyi dolgozók és kormánytisztviselők kiutazási tilalma. Hétfőn jár le a bírósági ítélkezési szünet határideje, illetve hatályon kívül kerül az a döntés is, hogy a polgármesterek rendelhetik el a bölcsődei és óvodai ellátások rendkívüli szüneteltetését.

A politikus hangsúlyozta: miután az ellenzék hétfőn nem támogatta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását, ezt legkorábban kedden tudják elfogadni. Úgy fogalmazott: a kormánynak az a feladata, hogy mérsékelje az ellenzék által okozott károkat és megpróbáljon megoldást találni a lejáró intézkedések problémájára, ha az egyáltalán lehetséges.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy az indítvány tartalmáról az elmúlt 24 órában számtalan valótlan állítás jelent meg. Ráadásul a hétfői magatartás alapján „okkal feltételezzük”, hogy az ellenzék közreműködésével a nemzetközi színtéren próbálnak hazugságokat terjeszteni a javaslatról – közölte.

Valótlan állításnak nevezte azt, hogy az időkorlát nélkül elrendelt rendkívüli jogrend a választások elmaradásához vezethet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontjáról az alaptörvény rendelkezik, amelytől a rendkívüli jogrendben sem térhet el a kormány.

A veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, de a benyújtók azt javasolták, hogy a parlament döntse majd el, mikortól nincs szükség a fenntartására, ezzel pedig a jogszabály nem növeli, hanem csökkenti a kabinet hatáskörét – jelentette ki a miniszter.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: az ellenzéki frakciók hétfőn egy kulcsfontosságú javaslatot nem támogattak. A parlamenti pártok összefogása helyett az ellenzék „nagyon kicsinyes, nagyon álságos és nagyon hamis politikai játszmát kezdett el játszani” – mondta.

Hangsúlyozta, az ügyben több hétpárti egyeztetést is tartottak, ezek közül az elsőn az ellenzék semmilyen kifogást nem emelt az indítvány szövege ellen, de néhány nap elteltével megváltozott a véleményük. Olyan követelésekkel álltak elő, amelyek óriási kockázatokat hordoznak magukban - tette hozzá. Megjegyezte, tart attól, hogy az ellenzék bekerült abba az „elég csalárd módszerekkel működő buborékba és véleménysodrásba”, amely többek között Magyar György ügyvédhez és magukat megmondóembernek kikiáltó szervezetekhez köthető. Az ellenzék döntse el, hogy ki üljön be a parlamentbe, mert célszerűbb lenne „egyből azokat küldeni, akik valójában meghozzák a döntéseket” – fogalmazott.

Az ellenzéki követelésekből több pontot is elfogadtak, például azt, hogy a Felsőházi teremben ülésezzen az Országgyűlés, valamint az ő kérésükre került be a törvényszövegbe a szükségesség és arányosság, amúgy természetesnek tekintendő, feltétele – mondta. Az ellenzék által felvetett időkorlátot úgy értékelte, senki nem tudja megmondani, hogy hatvan vagy kilencven nap múlva tud-e majd ülésezni a parlament.

Hangsúlyozta, továbbra is együttműködésre és összefogásra van szükség, mert a jogszabályt várhatóan a jövő hét elején tárgyalja az Országgyűlés és kedden szavaz is róla. Az indítványt bizonyos pontjainak elfogadásához kétharmados többség kell és járványhelyzetben senki nem tudja megmondani, hogy a kormánykoalíciónak meglesz-e a szükséges számú képviselője – hívta fel a figyelmet.

Zárásként rendkívül álságosnak nevezte, hogy miközben az Országgyűlés nem adott felhatalmazást a kormánynak, ezzel egyidejűleg Karácsony Gergely főpolgármester „rendeleti kormányzást” vezetett be Budapesten, ahol a Fővárosi Közgyűlés nem is ülésezik.

Egy kérdésre reagálva azt mondta, a főpolgármester szemmel láthatóan szereti, ha még annyi kontroll sincs rajta, amennyit a közgyűlési többség jelent. Szavai szerint ez nem független attól, hogy „brutális belharcok” zajlanak a fővárosi baloldalon, Karácsony Gergely pedig most lépéselőnyre tud szert tenni.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, hogy azok az uniós tagállamok vezettek be teljes exporttilalmat, foglaltak le és állítottak meg máshová szánt árut, amelyek mindig Európa fontosságáról beszélnek.

Szintén kérdésre felelte azt, hogy a kormány nem tudja online módon meghosszabbítani korábbi határozatait. Hozzátette, ha ezt a megoldást választanák, akkor a javaslatot felvető, a DK frakciójában ülő Bősz Anett és pártja „sikoltozna a leghangosabban”. Online a parlament sem tud ülésezni, mert az alaptörvény jelen lévő képviselőkről beszél - közölte.

Kocsis Máté hozzátette, meggyőződése, hogy Bősz Anett nem is látta a törvényjavaslatot.

Gulyás Gergelyt kérdezték a sajtóban terjedő ál- és rémhírekkel kapcsolatban is. Leszögezte: a kormány vagy a védekezés kritizálása nem büntetendő. A társadalom széles rétegeiben riadalmat keltő és nagy nyilvánosság előtt elhangzó állításokat kell szankcionálni, például azt, ha valaki olyan álhírt terjeszt, hogy Budapestet lezárják vagy „mindenki meg fog halni”.

A gyes és a gyed jogosultsági időszakának meghosszabbítása havonta 15 ezer családot érint, az intézkedés költsége az időtartamtól függően tízmilliárdos összeg – mondta a miniszter. Arra is kitért, hogy a hiteltörlesztési moratórium 3000 milliárdot hagy idén a családoknál, és azért az év végéig terjesztették ki, hogy ez a pénz még idén megjelenhessen a gazdaságban.