Az Amazon őserdejében élő indiánokat is megfertőzheti a koronavírus

A fertőzöttnek bizonyult orvos néhány napja tért vissza az Amazon melletti őserdőkből, ahol a legnagyobb indián törzsnél tevékenykedett hónapokon keresztül. A tikunas indiánok az Amazon felső folyásánál a kolumbiai és a perui határ közelében élnek, a törzs hozzávetőleg 30 000 főt számlál.

A brazil egészségügyi minisztérium jelentette az esetet, riadóztatva az Amazon melletti törzseket, amelyekre mindig is az átlag felett veszélyesek voltak a kívülről behurcolt betegségek. A világtól elzárva, természetes körülmények között élő emberek sokkal kevésbé védettek azokkal a vírusokkal szemben amelyeket kívülről hurcolnak be. Szervezetük a legkevésbé sincs felkészülve az ilyen ismeretlen fertőzésekre. Évszázadokkal korábban Közép és Dél-Amerika indián lakosságát csaknem kiirtották az európai emberek által behurcolt betegségek.

Az indiánokkal együtt dolgozó orvos március 18-án tért vissza az Amazon melletti őserdőkből a tikunas indiánok közül és rövidesen a koronavírus fertőzés jelei mutatkoztak rajta. Végül az elvégzett teszt is pozitívnak bizonyult.

A brazil egészségügyi minisztérium azonnal riadóztatta a távoli törzset, felhíva a figyelmet arra, hogy az orvossal kapcsolatot tartó törzstagokat azonnal helyezzék karanténba. Általános figyelmeztetést is kiadtak hiszen Brazília még megmaradt 850 000 őslakosát – nagy részük az Amazon melletti őserdőkben él – mindig is az átlagnál jobban sújtották a a kívülről behurcolt betegségek. Így a malária, a himlő illetve leggyakrabban, szinte minden évben az influenza.

Túl azon, hogy nincs igazán védettségük a nagyvárosokból behurcolt betegségekkel szemben, közösségi életmódjuk, az egymáshoz közvetlen közel épült nádkunyhók, a szoros emberi kapcsolatok miatt is gyorsan terjed köztük mindenféle fertőzés.

A brazil egészségügyi hatóságok máris négy megbetegedésről számoltak be a tikunas indiánok között.

Az orvosok attól tartanak, hogy a vírus gyorsan elterjedhet más törzsek körében is, amelyek immunrendszere azért is gyenge mert alultápláltak, gyakori közöttük a hepatitis fertőzés és a tuberkulózis. Ráadásul mivel sokan átálltak a „modern” táplálkozásra, egyre több közöttük a cukorbeteg.

A brazíliai őslakosság körében a halálozás legjellemzőbb oka valamilyen fertőzés, többnyire krónikussá váló légúti betegségek, főként tüdőgyulladás.

A 2016-os H1N1- influenza járvány őslakos indiánok tízezreit ölte meg elsősorban a guara törzs körében Brazília déli részén, ahol körülbelül a törzs fele fertőződött meg.

Eddig Brazília 3477 koronavírus-esetet és 93 betegség halálos esetet jelentett.

Bolsonaro elnök a CNN brazíliai kiadásának adott interjújában kijelentette, hogy a vírust komolyan kell venni, a helyzetet pedig kezelni kell, de a gazdaságnak emiatt nem szabadna leállnia, mert az csak munkanélküliséget eredményez.

A brazil szenátus a múlt pénteken jóváhagyta az országos vészhelyzet kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet, amelynek értelmében a kormány forrásokat szabadíthat fel a költségvetésből a Covid-19 járvány ellen.

Bolsonaro elnök a légi közlekedést érintő utazási korlátozásokat rendelt el. A Kínából, Európai Unióból, Ausztráliából és Japánból érkező külföldieket nem engedik be az országba. A korlátozás egyelőre 30 napra szól, s nem vonatkozik a teherszállító nemzetközi légi járatokra. A brazil kormány csütörtökön lezáratta határait a szomszédos államokkal.

A kormány azonban nem tervezi a repülőterek és buszpályaudvarok lezárását. Ezeken a forgalmas helyszíneken szigorúbb ellenőrzésekkel akarják elejét venni a járvány terjedésének.