A melegebb időjárás mégsem pusztítja el a koronavírust?

Az egymástól függetlenül működő két kutatócsoport nagyjából hasonló eredményekre jutott. Eszerint a melegedő időjárás következtében a vírus nem fog egyértelműen eltűnni. Viszont a 25 fok feletti átlaghőmérséklet esetén, 1 fok melegedés másfél százalékkal csökkentheti a vírus terjedési képességét.

Több mint 370 000 esetet elemeztek különböző nagyvárosokban és arra a következtetésre jutottak, hogy „a nyár nem fogja elpusztítani a vírust”.

Az eredmények nem mutattak egyértelmű összefüggést a hőmérséklet emelkedése és a fertőzések növekedése vagy csökkenése között. Az időjárás így csak másodlagos szerepet játszhat a járvány leküzdésében, de azért annyi bebizonyosodott, hogy az igazi melegben, 25 fok felett kevésbé képes fertőzni ez a vírus is.

Ugyanakkor az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központjának legújabb jelentése aláhúzta, hogy a járvány jelenlegi terjedésére vonatkozó adatok nem utalnak arra, hogy a jobb idő beköszöntével egyértelműen lassulni fog a vírus terjedése.

Egy kínai kutatás is arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában a széles skálán változó éghajlati viszonyoktól függetlenül, az ország minden tartományában hasonló hatékonysággal terjedt a vírus.

Némiképp árnyaltabban fogalmazott egy magyar szakember

A napsütéstől a hőmérsékleten és az esőn át a páratartalomig valamennyi időjárási elem hatással van a vírusok terjedésére – fejtette ki a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének vezetője az intézmény honlapján. Szegedi Sándor úgy érvelt, hogy mivel a vírusok célja, hogy az emberi testbe jussanak, és ott szaporodjanak, így nagyjából hasonló időjárási körülmények között képesek életben maradni, mint az ember. Éppen ezért terjednek jobban zárt, az időjárási tényezőktől független térben, mint a szabad ég alatt, ahol megannyi hatásnak vannak kitéve.

A meteorológus szerint a 0 és 20 Celsius fok közötti hőmérséklet a legoptimálisabb a vírusok számára. A mostani járvány kiindulási helyét jelentő Vuhan tartomány enyhe klímája és a kínai nagyvárosokra jellemző szmog ideális körülményeket teremtett a járvány kitöréséhez. Európába érve ugyancsak az évszakhoz képest enyhe, ám borongós idő fogadta a vírust, ami szintén kedvezett a terjedésének – vélekedett. Szegedi azt is állította, hogy a jelentősen fagypont alatti mínuszok és a rendkívül magas, mintegy 90 százalék feletti páratartalom nagy mértékben csökkentik a vírus terjedését. Úgy gondolja, hogy az eső kimossa a levegőből a vírusokat.

A tanszékvezető közölte, az időjárási elemek közül a direkt napsugárzás a járvány legnagyobb ellensége:

az ultraibolya-sugaraknak baktérium- és vírusölő hatása van – magyarázta. Hozzátette: a következő hetekben az egyre hosszabb napos időszaknak és a magasabb napállásnak köszönhetően tovább javul a napsugárzás hatékonysága, ami gátolhatja a vírus megtelepedését a napsütötte felületeken.

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology két kutatója múlt hónapban publikált egy tanulmányt ami szerint – statisztikailag nézve – valóban lassabban terjed a járvány a meleg, párás éghajlatú országokban. Figyelmeztetnek viszont arra is: nem egyértelmű, hogy valóban az időjárás-e ennek az oka, vagy egyéb tényezők. Igaz például az is, hogy arányaiban több koronavírus-tesztet is végeznek ezekben az országokban, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Azt is megjegyzik, hogy ha tényleg összefügg a páratartalom és a járvány terjedése, ez valószínűleg semmit sem jelent ott, ahol túl nagy a fertőzöttek száma.

A témával foglalkozik a Financial Times egy cikke is, ők – számos szakértő megkérdezése után – azt írják, esélyes, hogy a hőmérséklet és a páratartalom helyett inkább például az lassíthatja nyáron a vírust, hogy az emberek kevesebb időt töltenek együtt zárt szobákban.