Ki áll végül Amerika mellé a Hormuzi-szorosban?

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy nemzetközi kezdeményezést indít a Hormuzi-szoros szabad és biztonságos hajóforgalmának biztosítására, és ehhez partnerek csatlakozását várja – közölte csütörtökön a washingtoni külügyminisztérium.

A külügyminisztérium tervei szerint a Tengerészeti Szabadság Konstrukció (Maritime Freedom Construct – MFC) elnevezésű diplomáciai kezdeményezés egy olyan koordinációs platformként működne, amelyhez csatlakozó országok együtt lépnének fel a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmának biztonsága és folyamatossága érdekében, miközben növelnék a nyomást az iráni vezetésen.

Az amerikai külügyminisztérium a világ csaknem minden amerikai külképviseletét arra utasította, hogy a helyi kormányokat csatlakozásra biztassa, a diplomáciai kezdeményezés Fehéroroszország, Oroszország, Kína és Kuba csatlakozásával nem számol.

„Ez az elkötelezettség tükrözi a széles nemzetközi konszenzust arról, hogy koordinált fellépésre van szükség Irán tengeri hajózást érintő provokációival szemben, és a hajózás jogának és szabadságának biztosítása érdekében a Hormuzi-szorosban” – írta a tárca.

A tervek szerint az MFC középpontja Washingtonban lenne, és koordinációs pontként működne Marco Rubio külügyminiszter irányítása alatt.

Vita alakult ki az amerikai szenátus bizottsági meghallgatásán arról, hogy az Iránnal életbe lépett tűzszünet időszaka beleszámít-e a katonai konfliktus időtartamába, aminek hatvanadik napja után az adminisztrációnak a Kongresszus jóváhagyását kell kérnie.

A Kongresszus felsőházának fegyveres erők bizottságának csütörtöki ülésén Pete Hegseth hadügyminiszter úgy érvelt, hogy a tűzszünet napjait nem lehet a konfliktus aktív napjai közé számolni.

"Jelenleg tűzszünet van érvényben, a mi értelmezésünkben a hatvan napos óra megáll a tűzszünet idején" – fejtette ki a miniszter.

A 1973-as háborús jogkörökről szóló törvény szerint, ha az Egyesült Államok hatvan napnál hosszabb ideig érintett egy katonai konfliktusban, akkor a folytatáshoz a Kongresszusnak kell jóváhagyást adni, illetve kihirdetnie, hogy az ország hadban áll. A jogszabálynak ugyanakkor van egy kitétele, ami a Kongresszus tájékoztatása mellett további harminc napot ad az elnök számára haladékként arra, hogy az adott konfliktust lezárja.

Tim Kaine demokrata szenátor úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet a miniszter érvelésével, és a gondolatmenetet alkotmányellenesnek mondta.

Az amerikai haderő február 28-án indított katonai műveletet Irán ellen, ami azt jelenti, hogy a hatvan nap csütörtökön letelt, ugyanakkor április 13-án hivatalosan tűzszünet lépett életbe, amióta Irán területe ellen nem hajtottak végre amerikai katonai műveletet.

Donald Trump visszautasította Irán legutóbbi ajánlatát a Hormuzi-szoros megnyitására, és fenntartja az iráni kikötők blokádját - az amerikai elnök erről egy interjúban beszélt szerdán.

Az elnök az Axios hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy kitart eredeti célja mellett, ami megakadályozni azt, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson. Szerinte egy békemegállapodásban Iránnak erre kötelezettséget kell vállalnia.

"A blokád némileg hatékonyabb a bombázásnál: megfulladnak, mint egy kitömött malac, és csak egyre rosszabb lesz számukra"

- fogalmazott az elnök.

Megjegyezte, hogy Irán meg akar állapodni, de hozzátette, ez csak akkor fog megtörténni, ha lemond az atomfegyverre vonatkozó ambícióiról.

"Nem akarják, hogy fenntartsam a blokádot, én nem akarom feloldani, mert nem akarom azt, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezzenek" - jegyezte meg Trump, és hozzátette, hogy az iráni kikötők zárlata miatt az ország kőolajtárolói és vezetékei közel vannak ahhoz, hogy "szétrobbanjanak".

Az elnök szerdán internetes közösségi oldalán is figyelmeztetést fogalmazott meg Teherán felé: "térjenek jobb belátásra" és írják alá a nukleáris programról való lemondásról szóló megállapodást, üzente az iráni vezetőknek.

Az "összeomlás állapotában" van Irán - írta az amerikai elnök internetes közösségi oldalán kedden.

A Truth Social oldalon megjelent bejegyzésében Donald Trump annak a véleményének adott hangot, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lehető leghamarabbi megnyitását akarja elérni az Amerikai Egyesült Államoknál.

"Próbálják rendezni az ország vezetése körüli helyzetet (amit meggyőződésem szerint képesek lesznek megtenni)"

- tette hozzá

Chris Wright energiaügyi miniszter kedden egy horvátországi regionális együttműködési fórumon közölte:

nem feltétlenül kell eltávolítani az Irán által a Hormuzi-szorosba telepített összes tengeri aknát ahhoz, hogy a hajózás folytatódjon.

A politikus a Három Tenger Csúcstalálkozó és Üzleti Fórum rendezvényen, a horvátországi Dubrovnikban arról beszélt, hogy csak egy nyomvonalra van szükség, amelyen a hajók képesek közlekedni mindkét irányba. Hozzátette, ennek kijelölés gyorsan megtörténhet.

Irán másképp látja..

Az Irán által az Egyesült Államokra mért szégyenteljes vereség után új fejezet kezdődik a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros történetében, Teherán többé nem fogja tűrni, hogy ellenségei megzavarják a vízi közlekedést – olvasható Modzstaba Hamenei iráni legfelső vezető csütörtökön közzétett levelében.

Az állami televízióban beolvasott üzenetben az ajatollah leszögezte: Iránnak a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése nyugalmat, fejlődést és gazdasági előnyöket hoz a Perzsa-öböl minden országa számára.

„A Perzsa-öböl térségének fényes jövője egy Amerika nélküli jövő lesz” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy Irán és a térség országai közös sorson osztoznak, amelyben nincs helye „több ezer kilométerről érkező mohó idegeneknek – legfeljebb a tenger fenekén”.

Hamenei hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Irán meg fogja védeni nukleáris kapacitásait és rakétafejlesztéseit, aláhúzva, hogy egyiket sem fogják feladni. Mint mondta, az irániak ezekre – az ország más tudományos, ipari és technológiai fejlesztéseivel együtt – nemzeti vagyonként tekintenek, amelyet éppen úgy meg fognak védeni, ahogyan megvédték az ország vizeit, földjét és egét.

A legfelsőbb vezető egyúttal leszögezte: Irán „szégyenteljes vereséget” mért az Egyesült Államokra.

Amikor Ali Hámenei ajatollah Irán legfelsőbb vezetője volt, teljhatalommal döntött a háború és béke kérdéseiben, valamint az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások irányáról. Fia és utódja azonban már nem tölti be ezt a mindenek felett álló szerepet. A New York Times beszámolója szerint Modzstaba Hámenei jóval visszahúzódóbb módon irányít: rejtőzködve, a nyilvánosságtól távol vezeti az országot, miközben döntéseiben nagymértékben támaszkodik az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tapasztalt tábornokaira – egykori harcostársaira –, akik egyfajta kollektív vezetés részeként formálják Irán politikáját.

Modzstaba Hámenei ajatollahot nem látták, és még a hangját sem hallották márciusi kinevezése óta. Az amerikai lap Irán új hatalmi struktúrájáról szóló beszámolója – mely hat magas rangú iráni tisztviselővel, két volt tisztviselővel, két forradalmi gárdistával, egy befolyásos vallási személlyel és három, Hámeneit jól ismerő személlyel készült interjúkon alapul – azonban betekintést nyújt a háborúban álló ország működésébe.

„Modzstaba úgy irányítja az országot, mintha egy igazgatótanács vezetője lenne” – mondta Abdolreza Davari, aki Mahmúd Ahmadinezsád elnöksége alatt volt tanácsadó, és személyesen is ismeri Hámeneit. „Erősen támaszkodik a tanácstagok véleményére és iránymutatására, és közösen hozzák meg az összes döntést” – tette hozzá Davari telefonon Teheránból.

Hámenei, akit egy vezető vallási tanács választott meg legfelsőbb vezetőnek, azóta rejtőzködik, hogy február 28-án amerikai és izraeli erők lebombázták apja rezidenciáját, ahol ő is családjával élt. Apja, felesége és fia meghaltak a támadásban.

Jelenleg rendkívül nehéz hozzáférni. Csupán orvosok és az egészségügyi személyzet veszi körül, akik az említett légicsapás során szerzett sérüléseit kezelik.

Bár súlyosan megsérült, mentálisan éber és aktív – állítják a helyzetét ismerő tisztviselők. Egyik lábát háromszor operálták, és protézisre vár. Egyik kezét is megműtötték, amely lassan visszanyeri funkcióját. Arca és ajkai súlyosan megégtek, ami megnehezíti a beszédet, továbbá emiatt a jövőben plasztikai műtétre is szüksége lesz.

Videó- ​​vagy hangüzeneteket éppen ezért nem adott ki, mert nem akar gyengének vagy sebezhetőnek tűnni első nyilvános megszólalásakor. Nyilatkozatai így kizárólag a közösségi médiában közzétett bejegyzéseken vagy az állami televízióban felolvasott üzeneteken keresztül jutnak el a nyilvánossághoz.

Magas rangú katonai és politikai vezetők nem látogatják, attól tartva, hogy Izrael így a nyomára bukkanhat és megölheti őket.

Annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és Izrael ne követhesse nyomon, A Modzstabával folytatott kommunikáció egy gondosan őrzött futárszolgálaton keresztül zajlik: a kézzel írott, lezárt üzenetek megbízható emberek láncolatán keresztül, autóval vagy motorral jutnak el a rejtekhelyére. Válaszai ugyanilyen módon jutnak vissza.

Ki irányít valójában?

Biztonsági aggályok, sérülései és az elérés nehézsége miatt jelenleg a döntéshozatalt nagyrészt a katonai vezetőkre ruházta át. A reformista és a keményvonalas politikai csoportok továbbra is részt vesznek a politikai vitákban, de elemzők szerint a katonai vezetők dominálnak, részben személyes kapcsolataik miatt, amelyek a fiatal kori, az iráni–iraki háborúban szerzett közös tapasztalatokra nyúlnak vissza.

A Forradalmi Gárda, amelyet az 1979-es iszlám forradalom védelmezőjeként hoztak létre, folyamatosan gyarapította hatalmát a legfőbb politikai tisztségek betöltésével, a kulcsfontosságú iparágakban szerzett részesedésekkel, a hírszerzési műveletek feletti uralommal, valamint azokkal a közel-keleti militáns csoportokkal való kapcsolatok ápolásával, amelyek osztják Irán Izrael és az Egyesült Államok iránti ellenszenvét.

De az idősebb Hámenei alatt még mindig nagyrészt be kellett tartaniuk az ő akaratát, mint egyedüli vallási vezetőét, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is volt. Ő megerősítette a Gárdát, és az idő múlásával az ő uralmának eszközévé és pillérévé vált.

Hámenei meggyilkolása a háború első napján űrt és lehetőséget teremtett. A Gárda Modzstaba mögé sorakozott fel a következő utódlási harcban, és döntő szerepet játszott abban, hogy őt választották meg Irán harmadik legfőbb vezetőjének.

Donald Trump amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy a háború és az iráni vezetők likvidálása „rendszerváltást” hozott, és az új vezetők „jóval ésszerűbbek”. A beszámolók szerint valójában az Iszlám Köztársaság nem bukott meg. A hatalom most egy beágyazott, keményvonalas katonai elit kezében van, miközben a vallási vezetők befolyása egyre csökken.

„Modzstaba még nem gyakorol teljes irányítást. Van egyfajta tisztelet iránta, formálisan része a döntéshozatalnak és jóváhagyja azt, de jelenleg inkább kész döntések elé állítják”

– mondta Sanam Vakil, a Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának vezetője. Állítását megerősítve, az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf, egykori gárdista tábornok, aki Pakisztánban az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások fő képviselője, szombaton kijelentette: az amerikai nukleáris megállapodási és békejavaslatot, valamint Irán válaszát megosztották Hámeneijel, és véleményét figyelembe vették a döntések során.