POLITIK
Tovább zajlik a látványpolitizálás.
Az új kormánynak az egyik legkeményebb brüsszeli kényszerpályával kell szembesülnie a migráció ügyében. Az új kabinet vagy igazodik az uniós elvárásokhoz, és ezzel átírja a jelenlegi magyar migrációs rendszert, vagy fenntartja a mostani gyakorlatot- írja a Magyar Nemzet.
Magyarország déli határát ma egy többlépcsős védelmi rendszer őrzi. A 2015-ben kiépített, közel 200 kilométer hosszú kerítés csak egy részlete ennek a gépezetnek. A határ mentén rendőrök, határvadász-alakulatok teljesítenek szolgálatot, akik ellenőrzik a zöldhatárt, feltartóztatják a határsértőket és kiszűrik a csempészhálózatokat. Munkájukat hőkamerák, járművek, drónok, figyelőtornyok és elektronikus érzékelőrendszerek támogatják. A rendszer harmadik eleme a jogi határzár. A magyar jogi szabályozás lehetővé teszi az illegális határátlépők gyors feltartóztatását, az embercsempészek elleni szigorú fellépést, valamint azt, hogy a hatóságok a határ közelében különleges eljárásrend szerint járjanak el.
Ez a szabályozás azonban nem tetszett Brüsszelnek.
Az Európai Unió Bírósága 2020 decemberében kimondta, hogy Magyarország több ponton megsértette az uniós menekültügyi és visszatérési szabályokat. Az uniós jogszabály szerint 28 napnál tovább nem lehetett volna „fogva tartani” a menedékkérő családokat. Ezalatt kellett elbírálni a kérelmüket. Meg nem született döntések esetén pedig be kellett volna engedni őket az adott országba a határidő lejárta után. A magyar kormány ezt nem tette meg, a bíróságon azzal érvelt, hogy Szerbia felé nyitottak voltak a tranzitzónák, tehát ezek nem minősültek fogvatartásnak, de ezt az érvet a bíróság nem fogadta el. Az Európai Bíróság emellett azt mondta, hogy Magyarország korlátozza a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, mivel Szerbiában, nem pedig Magyarországon lehetett benyújtani azt a szándéknyilatkozatot, amellyel el lehetett indítani az uniós menekültügyi eljárást.
A Migrációkutató Intézet becslése szerint egyébként ha a magyar kormány eszerint járt volna el, az csak 2015-ben négyszázezer ember beengedését jelentette volna.
Mivel a bíróság szerint Magyarország ezt az ítéletet később sem hajtotta végre megfelelően, 2024 júniusában már egy újabb ítéletben 200 millió eurós átalányösszeget és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki.
Magyar Pétert elutasították
Magyar Péter április 20-án Brüsszelben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy függesszék fel a Magyarországra kirótt napi egymillió eurós menekültügyi bírság levonását, de erre elutasító választ kapott, később viszont a bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a lehetőségeket. Magyar Péter egy 2024-es Facebook-bejegyzésében azt állította, a Tisza Párt megtartaná a déli határkerítést. Az uniós határok védelmét ugyanakkor az uniós joggal összhangban oldaná meg.
„Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért politikai és anyagi következményeket vállalnia kell” – vélekedett akkor.
Mindez azt jelzi előre, hogy a jogi határzár megváltoztatását várhatjuk az új kormánytól.
Az uniós jog logikája szerint a napi bírság addig fut, amíg a tagállam ténylegesen nem hajtja végre a korábbi bírósági ítéletet; a 2024-es luxembourgi döntés is kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a bírság a késedelem minden napjára vonatkozik. Ebből az is következik, hogy a kormányváltás önmagában nem elégséges a bírság fizetésének leállítására. Az uniós kötelezettség nem az előző vagy az új kabinetet, hanem magát a tagállamot terheli. A bizottságnak legfeljebb technikai mozgástere van a behajtás terén, de nem írhatja felül saját döntéssel a bíróság által megállapított szankció mértékét, összegét, ütemezését. Gyors megoldást az hozhat, ha az új kormány mielőbb olyan menekültügyi szabályozást fogad el, amelyre Brüsszel is rábólint.
Kemény elvárásokat fogalmaztak meg
Brüsszel elvárja a 2026 nyarán életbe lépő új uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását a tagállamoktól. A 2026. június 12-én hatályba lépő megállapodás értelmében 21 ezer menedékkérőt kell áthelyezni az Európai Unión belül. A kevésbé terhelt EU-országoknak összesen 420 millió eurót kell biztosítaniuk a 2024-ben elfogadott európai menekültügyi reformmal létrehozott szolidaritási mechanizmus keretei között. A migrációs nyomás alatt álló országokkal való szolidaritás értelmében a tagállamoknak három lehetőségük van: menedékkérők átvétele, technikai támogatás vagy pénzügyi hozzájárulás. Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal. A bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve.
Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kéne hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással.
Ha változik a jogi szabályozás Magyarországon, akkor a jövőben azokat a migránsokat, akiknek a menedékkérelmét hazánkban adják be, a dublini rendelet értelmében visszaküldhetik majd hozzánk.
Pósfai Gábor baloldali üzletembert kérte fel Magyar Péter belügyminiszternek. Pósfai a francia Decathlon hazai vezetője volt. A Tisza politikusa korábban támadta a kormányt az illegális migráció elleni kampánya miatt, és részt vett a Soros-egyetem melletti baloldali tiltakozásban.
Pósfai Gábor és Magyar Péter Forrás: Facebook
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Feliratkozom a hírlevélre
Pósfai Gábort, a Tisza operatív vezetőjét kérte fel Magyar Péter a rendvédelmet és a sportot felügyelő, irányító Belügyminisztérium vezetésére.
Pósfai Gábor az életrajza szerint 2005-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán szerzett közgazdászdiplomát. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a francia sportszergyártó Decathlonnál, ahol először részlegvezető, majd áruházi igazgató volt különböző egységekben, a fővárosban és vidéken egyaránt. 2011 nyarától a Decathlon Magyarország ügyvezető igazgatója lett egészen 2018-ig.
Pósfai Gábor magát keresztény-jobboldali embernek vallotta, sőt egy interjúban azt állította, hogy „2010-ben a Fideszre szavazott”. Az Ellenpont egy korábbi cikke szerint álláspontja a migráció vagy a CEU ügyében pont ennek az ellenkezőjét bizonyítja.
Az illegális migráció pártján?
Pósfai Gábor baloldali gondolkodása már 2017-ben megmutatkozott. Az akkor még friss, borzalmas migrációs tapasztalatok ellenére kritizálta a magyar kormányfőt és a kormánykommunikációt a szerinte felesleges „háborúzás”, „uszítás” miatt. Kifejtette: „Mindig háborúzni kell. Elmúltnyolcév, magánnyugdíjpénztárak, Gyurcsány, Bajnai, kizsákmányoló multik, migránsok, EU, Simicska, Brüsszel, Soros – állítsunk meg mindenkit, mindenki ellenünk van!” Pósfai ezután arról értekezett, hogy bár probléma a migránshelyzet, de a kormány rövid távú politikai érdekeket szolgál.
A CEU mellett
Pósfaira a CEU mellett kiálló személyként is hivatkoztak, amikor a kormány a többi egyetemhez azonos feltételeket kívánt kikényszeríteni a Soros György által alapított intézményből. A Szabad Pécs ismertette a CEU melletti petíció aláíróit, abban jobboldaliként hivatkoztak rá. Nem csoda, hogy Pósfai a francia cég magyarországi ügyvezetőjeként a nemzetközi balliberális fősodornak kedves mondatokat nyilatkozott, hiszen az anyacége már évekkel ezelőtt hírhedtté vált azzal, hogy a genderideológiát és a migrációt teljes gőzzel propagálja.
Ripost hírek
